Provokáció az osztrák határ mentén

A magyarok elleni provokáció a rábakeresztúri szemétégető felépítése, mondja Alexander Egit, a Greenpeace közép- és kelet-európai igazgatója. Az osztrák környezetvédő szerint a gázerőművek rövid távon alternatívái lehetnek az atomerőműveknek, de a megújuló energiaforrásoké a jövő. Az aktivista úgy véli, Magyarország még mindig azoknak a hibáknak a hatásait szenvedi, amelyeket a kommunista időkben követett el az energiaszektorban.

Kevesebb mint egy kilométerre a magyar határtól, a burgenlandi Rábakeresztúron (Heilingenkreuzban) egy szemétégetőt építenek. Mi erről önnek mint osztrák környezetvédőnek és a Greenpeace-nek a véleménye?
– Teljes mértékben nemet mondunk erre a szemétégetőre, minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy megakadályozzuk a felépülését. Szerintünk őrültség hasonló üzemet építeni, a magyar határ mellett ez nem más, mint provokáció. Elfogadhatatlan, és ellentmond az Ausztria és Magyarország közötti jószomszédi viszonynak. A szemétégető működése veszélyezteti az emberek egészségét. Egyrészt káros anyagokat bocsát ki, másrészt közvetve is levegőszennyezést okoz, mert megnövekszik az oda vezető kamionforgalom. Ráadásul nemcsak az osztrákok szemetét égetik majd el, hanem sok más országból is érkeznek szállítmányok.
– Hogyan lehetne másképp megoldani a hulladékgondokat?
– Azt kell megértenünk, hogy az égetés semmiképpen sem jó ötlet. A megoldáshoz külön kell választani a különféle hulladékfajtákat, különösen a biomasszát a szilárd hulladéktól, és kezelni kell a szemetet, nem elégetni. A hulladék nagyon értékes energiaforrás lehet. Egyébként a rábakeresztúri szemétégető építésének nem a hulladékkezelés a legfőbb oka, hanem az energiatermelés, amelynek hátrányait az osztrák, és különösen a magyar polgárok viselik.
– A Greenpeace nemrég vízminőségi méréseket végzett a Rábán, amely néhány osztrák bőrgyár szennyezése miatt habzik. Mik lettek az eredmények?
– A Rábát illető kérdésekben sikereket értünk el. Igen nagy nyomást gyakorlunk az osztrák bőrgyárakra, és jelentős változtatásokat sikerült kikényszerítenünk. Az utolsó mérések viszonylag jó eredményeket hoztak. Még mindig tapasztalható némi habzás, de a helyzet egyértelműen javult. Több vállalat intézkedéseket hozott a szenynyezés megszüntetésének érdekében. A Rába Ausztriából Magyarország felé folyik, és figyelemmel kell lennünk a szomszédainkra. A szennyezés csökkenésére persze a pénzügyi válság is hatással van, hiszen néhány bőrgyár nagyon súlyos gazdasági gondokkal küzd, ezért a termelést visszafogták, és ezzel együtt a károsanyag-kibocsátás is csökkent. A szemünket továbbra is rajta kell tartanunk ezeken a létesítményeken.
– Bonnban jelenleg is tart az ENSZ klímaváltozási keretegyezmény konferenciája, és közeledik a decemberi koppenhágai klímacsúcs. Milyen várakozásokkal tekint e konferenciák elé, és ön szerint mit kellene tenniük az európai országoknak a klímaváltozás elleni küzdelemben?
– Nagyon sokat várunk a koppenhágai csúcstalálkozótól. Az utolsó hasonló konferencia nagyjából egy évtizede volt Kiotóban, és várhatóan a következő hasonló
összejövetelre ugyancsak tíz év múlva kerülhet sor. A mi számításaink szerint – amelyet a tudósok ugyancsak megerősítettek – ha nem tudjuk megfordítani az éghajlatváltozás folyamatát 2015-ig, akkor elkéstünk. Azt akarjuk, hogy a konferencián az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának negyvenszázalékos csökkentését írják elő 2020-ig. Emellett szeretnénk egy tervet az esőerdők védelmére, mivel a bolygó erdőségei nagyon fontosak az éghajlati stabilitás szempontjából.
– Melyek azok a tényleges intézkedések, amelyeket az országoknak, így Magyarországnak is meg kell tenniük?
– Az országoknak, közöttük Magyarországnak a saját erősségeiket kell kihasználniuk a klímaváltozás elleni küzdelemben. Magyarországon nagy lehetőségek rejlenek a biomasszában, amelyet szerintem jelenleg még nem használnak ki kellőképpen. Ezen kívül a szélenergia felhasználása is fejleszthető lenne. Mindenki ismeri a különbséget, amelyet akkor tapasztal, amikor átlépi az osztrák–magyar határt. Az osztrák oldalon sok szélerőmű működik, a magyar oldalon pedig szinte egy sem. Ennek az az oka, hogy Magyarországon nem megfelelő a törvényi szabályozás, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a szélerőművek elterjedjenek. Magyarországon nagy lehetőségek rejlenek az energiahatékonyságban is. Ha megnézzük például a házak hőszigetelését Magyarországon és mondjuk Ausztriában, akkor azt látjuk, hogy önöknél még nagy megtakarítások érhetők el. Nem szabad elfelejteni, hogy ez egyúttal költségmegtakarítást is jelentene.
– Miközben a Greenpeace harcol az atomerőművek ellen, támogatja a gáztüzelésű erőművek építését. A gázerőművek nem szennyezik a környezetet?
– A gáz viszonylag tisztán ég, és kevés káros anyagot bocsát ki, ezzel szemben a szén például sokkal szennyezőbb. A szén-dioxid-kibocsátás viszont valós probléma, emiatt csak áthidaló megoldásként támogatjuk a gázerőműveket. Egyértelmű, hogy az európai országoknak időre van szükségük a megújuló energiaforrásokra való teljes áttérésre, erre az időre pedig alternatív energiaforrást kell találnunk, ilyen lehet például a gáz is. Az atomerőművekkel viszont más a helyzet. A nukleáris energiával az a legnagyobb probléma, hogy drága, miközben megöli a megújuló alternatívákat. Emellett megoldatlan az is, hogy mit csinálunk a hulladékkal és mihez kezdünk magával az erőművel, miután bezártuk. Az árat, amely azután keletkezik, hogy kimerítettük a nukleáris fűtőanyagot, és az atomerőművet a jövő generációk fizetik meg.
– De ha átállunk a gázalapú elektromos energia termelésére, mélyítjük az Oroszországtól és más földgázkitermelő országoktól való függésünket.
– Igen, ez egy nagyon fontos probléma. Magyarországnak minden tőle telhetőt meg kell tennie, hogy függetlenné váljon. A legjobb középtávú stratégia az, hogy összekapcsoljuk az energiamegtakarítást a hatékonyságnöveléssel és a megújuló energiaforrások felhasználásával. Rövid távon azonban szembe kell néznünk azzal, hogy egy-két év alatt nem lehet megoldást találni. Úgy gondolom, hogy önök még mindig azoknak a hibáknak a hatásait szenvedik el, amelyeket Magyarország a kommunista időkben követett el az energiaszektorban. Itt az idő ezen változtatni.
– Magyarország továbbra is ellenzi, hogy a génmódosított növényeket engedélyezzék az Európai Unióban. Önök szerint indokolt a tiltás fenntartása?
– Ellenezzük a génmódosított növények használatát a mezőgazdaságban. Tesszük ezt azért, mert a génmódosított növények kiszámíthatatlan veszélyt jelentenek. Ha beengedjük a génmódosított növényeket, és azok kijutnak a környezetbe, már nem ellenőrizhetők többé. Ma már bizonyítékunk van arra, hogy néhány génmódosított növény hatással van az egészségre és a nemzőképességre. Európában enélkül is csökken a férfiak nemzőképessége, a génmódosított növények ezt csak súlyosbítanák. A génmódosított növényeket előállító vállalatok stratégiája az, hogy a növényeket a gyom- és kártevőirtó vegyszerekkel együtt adják el a gazdálkodóknak, és ezzel függőségbe taszítsák őket. Az a véleményem azonban, hogy azok a gazdálkodók, akik törődnek a földjükkel, jobb munkát végeznek, mint azok a vállalatok, amelyeket csak a nyereség érdekli, és nem a környezet.