Szocialista nemek. Tavaly júniusban járt le Lomnici Zoltán volt LB-elnök mandátuma, azóta a tisztség betöltetlen, a szervezetet pedig előbb az elnökhelyettes, majd annak nyugdíjba vonulása után a közigazgatási kollégium vezetője irányítja. Sólyom László azóta négyszer jelölt: tavaly májusban Baka Andrást, majd novemberben és idén márciusban Havasiné Orbán Máriát, a Győri Ítélőtábla elnökét szavazta le az Országgyűlés, a jelölteket rendre az MSZP utasította el. (MN)
Megfontolom, hogy egy ilyen parlamenttel van-e egyáltalán értelme annak, hogy ebben a ciklusban újabb személyt jelöljek a Legfelsőbb Bíróság élére – közvetlenül Baka András leszavazása után így reagált a történtekre Sólyom László köztársasági elnök, aki meglepőnek és váratlannak értékelte, hogy az Országgyűlés 184 igen, 108 nem és 54 érvénytelen vokssal nem támogatta a strasbourgi emberi jogi bíróság volt magyar bírájának kinevezését. Az államfő szerint a parlament szavahihetősége kérdőjeleződött meg azzal, hogy Baka nem kapta meg a megválasztásához szükséges kétharmados többséget, annak ellenére, hogy előzetesen az MSZP- és a Fidesz-frakció vezetése úgy nyilatkozott, támogatják a jelöltet. (Az SZDSZ a lelkiismereti voksolás mellett foglalt állást.) – A 108 nem szavazat azt mutatja, hogy valaki nem mondott igazat – jelentette ki Sólyom László. Kifejtette, nem tudja, mi áll a történtek hátterében, és kételyeit fogalmazta meg azzal kapcsolatban, hogy valaha ki fog-e derülni az igazság, hiszen titkos szavazással döntöttek a képviselők. Úgy vélte, tegnap súlyos csapást mértek az igazságszolgáltatásra és a jogállamiságra, ami után a Legfelsőbb Bíróság (LB) szellemiségéhez méltatlan, tarthatatlan helyzet továbbra is fennáll.
Baka úgy nyilatkozott: személyétől függetlenül elfogadhatatlan és méltatlan politikai játszmák színterévé tenni a jogállam alapintézményeit. A történtek után – mondta – a későbbi jelölteknek is el kell gondolkozniuk: ilyen körülmények között vállalják-e a jelölést.
Rögtön az eredménytelen szavazás után, már az ülésteremben egymásra hárította a kudarc miatti felelősséget a Fidesz és az MSZP frakcióvezetője. Navracsics Tibor szerint a szavazati arányokból látható, hogy a Fidesz támogatta Bakát, hiszen egy éve is, amikor a MSZP nyíltan a jelölt alkalmatlansága mellett érvelt, nagyságrendileg ugyanennyi igen szavazatot kapott az aspiráns. A politikus tehát bizonyítottnak látta, hogy ismét a szocialista ellenszavazatokon bukott el az LB vezetőjének megválasztása. Tiltakozása jeléül a Fidesz ezután nem vett részt a tegnapi határozathozatalokban (ennek ellenére a Ház határozatképes maradt).
Mesterházy Attila megdöbbentőnek nevezte a Fidesz magatartását, közölte, az ellenzéki párt hazudik. Az MSZP-s frakcióvezető azt mondta, arra biztatják Sólyom Lászlót: újra Bakát jelölje az LB elnökének, a szocialisták ugyanis – mint Mesterházy állította – rá újra igent mondanak. Az MSZP ezután kezdeményezte a házbizottságban, hogy a jövő héten újra szavazzanak Baka megválasztásáról, de immár nyílt szavazással. Ezt a testületben végül leszavazták. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a rendkívüli házbizottsági ülés után közölte, az államfőnek újra jelölni kell valakit a legfelsőbb bírói posztra, a szavazás módjáról – tehát hogy az nyílt vagy titkos legyen – pedig ismét tárgyalhatnak a frakciók.
Répássy Róbert (Fidesz) kutyakomédiának nevezte a történteket, így a nyílt szavazásra vonatkozó kezdeményezést is. A politikus hangsúlyozta, a szocialisták a titkos voksoláson is támogathatták volna Bakát. Répássy a köztársasági elnökkel szemben a szocialisták által elkövetett közvetlen támadásként értékelte a tegnapi eseményeket, amely egyúttal az igazságszolgáltatást függetlenségét is kockáztatja.
Tóbiás József (MSZP) erre is reagált, a Fidesz kutyakomédiájáról beszélt.
