Szőnyeg alá söpört szervkereskedelem

Ismét ráterelte a figyelmet az illegális szervkereskedelemre a minapi koszovói kémbotrány, amelyet a nyilvánosság előtt először Carla del Ponte volt hágai főügyész szellőztetett meg könyvében. A hátborzongató történet szerint a koszovói albánok a háború idején az elrabolt szerbeket Albániába vitték, ahol meggyilkolták őket, egy részüket pedig illegális szervkereskedelemre használták fel. Erre az utóbbira nincs szilárd bizonyíték, ám az emberrablásokat – sem azt, hogy sokakat Albániába szállítottak – már nem lehet cáfolni.
De térjünk vissza a szerb titkos ügynökök lefogásáról szóló minapi pristinai bejelentésre. Arber Beka koszovói rendőrségi szóvivő közlése szerint a letartóztatott három szerb – akik közül kettő, egy újvidéki és egy belgrádi feltehetőleg a szerb titkosszolgálat tagja – arra akarta rávenni a helybeli szerbeket, adjanak nyilatkozatot arról, hogy a háború idején kioperálták szerveiket. Ezért a hamis vallomásért az állítólagos ügynökök százezer eurót, lakást, autót kínáltak fel. A történet további része nem ismert, hogy a megkörnyékezettek (tulajdonképpen csak egyet neveztek meg) vállalták-e a bűncselekményt. Az ügy ilyen beállítása azonban egy kissé sántít, hiszen az így verbuvált tanúról bármikor – egy orvosi vizsgálattal – megállapítható a hamis tanúzás.
Ivica Dacsics szerb belügyminiszter elvetette a pristinai sajtó állításait, hogy a Csaglavicában őrizetbe vett szerbek a BIA szerb titkosszolgálat tagjai. A kumanovói megállapodás értelmében a szerb rendőrségnek és a hadseregnek nincs embere Koszovóban – tehát a szolgálatoknak sincs –, következésképpen le sem tartóztathatták őket, hangoztatta a szerb kormány alelnöke, belügyminiszter, aki egyben a Szerbiai Szocialista Párt vezetője is. Szerinte egy politikai megfontolásból indított akcióról van szó, amelynek célja úgymond konkurenciát teremteni a szervkereskedelem bűncselekményének, amelyről már a hágai törvényszékben, de az Eulexben is beszélnek.
Bruno Vekarics, a szerb különleges ügyészség szóvivője szerint a letartóztatásoknak az a célja, hogy lejárassák a nyomozást a háború idején elrabolt szerbek szerveivel való kereskedés ügyében. Egy komoly, a nemzetközi intézményekhez is eljutott vizsgálat szerint Pristina az ügy diszkreditálásával igyekszik meggátolni a felelősök letartóztatását.
A háborús bűncselekményekkel foglalkozó szerbiai ügyészség áprilisban fejezte be a vizsgálatot és jutott el húsz albán névhez, akik szerinte e bűncselekmény mögött állnak. 134 tanú vallomását vették fel, nyolc áldozatot azonosítottak, noha gyanújuk szerint számuk háromszázra tehető. A gyanúsíthatók többnyire az UCK volt tagjai, akik közül egyesek Koszovóban élnek, köztük van Ramush Haradinaj volt koszovói kormányfő is.
A további albániai vizsgálatra nem adott engedélyt Tirana, amely Pristinával együtt elutasítja a politikai indíttatásúnak ítélt vádakat. Annak ellenére sem, hogy Washington a jelek szerint támogatja az ügy tisztázását.