Sztereotípiák rabságában

A Nyugat nem érti, nem is nagyon akarja érteni Grúziát. A saját maga építette sztereotípiák rabja, s húzódozva ismeri el, hogy elképzelései, favorizáltjai csődöt mondtak. E gondolkodást jeleníti meg az Európa Tanács képviseletében a jelenlegi hatalom kritikátlan és egyoldalú támogatásával Eörsi Mátyás, aki Magyarország szégyene – állítja lapunknak nyilatkozva a parlamenten belüli ellenzék egyik legismertebb politikusa, a Grúz Munkáspárt elnöke, Salva Natelasvili.

Több mint két hónapja feszül egymásnak a hatalom és az ellenzék Grúziában. Az egyre mélyülő belpolitikai válság sokak szerint teljesen instabilizálhatja az országot. Milyennek ítéli a helyzetet?
– Robbanásveszélyesnek. Ez a bizonytalanság azonban még a Bushék által kitervelt és levezényelt úgynevezett rózsás forradalommal kezdődött, amely nem volt más, mint neotrockista puccs. A hatalmat Mihail Szaakasvili erőszakkal ragadta magához, s az elmúlt években egyáltalán nem demokratikus irányba változott az ország. S ehhez jött még a háború, amely szintén Szaakasvili számlájára írható, hiszen kalandorpolitikája miatt állomásozik most az abház és déloszét határon az orosz hadsereg. S ezt az embert nevezték a Fehér Házban a kelet-európai forradalmak fáklyavivőjének!
– Azért ma már Washington is óvatosabb Szaakasvilivel. Nem nézte jó szemmel már a 2007-es tüntetések szétverését sem, s a tavalyi háború még morcosabbá tette. A választásokat azonban mégis mindig demokratikusnak ismerte el…
– Így van, a választásokat megfigyelő nyugatiak hallgattak, s elfogadták az eredményt, a strasbourgi emberi jogi bíróság azonban helyt adott a Munkáspárt panaszának, s a grúz és az európai törvényeket sértőnek ítélte a voksolást. Akkor ki látja objektíven a történteket, az európai bíróság vagy Eörsi Mátyás?
– Korábbi nyilatkozataiból is kiviláglik, hogy nem tartja sokra az Európa Tanács magyar raportőrét. Mi a probléma Eörsi Mátyással?
– A félreértéseket elkerülendő hadd szögezzem le, hogy nagyon szeretem és tisztelem a magyar népet. Eörsi Mátyásról azonban nem tudok mást mondani, mint hogy Magyarország szégyene, s kérem azokat, akik a politikai sorsáról döntenek, szabadítsák meg végre Grúziát ettől az embertől. Az Európa Tanács nevében ugyanis az ellenzék megveretésétől az elcsalt választásokig legitimálta a grúz hatalom összes törvénytelen lépését. Semmibe véve a grúz nép akaratát, kitartóan és kritikátlanul ragaszkodik régi barátjához, Mihail Szaakasvilihez. Mindenki látta a tavalyi választások elcsalását, csak ő nem.
– Elkeseredését megértem, hiszen komoly probléma, hogy a Nyugat nem igazán hisz az ellenzékben. Mit tesznek annak érdekében, hogy eloszlassák ezt a bizalmatlanságot?
– Ez a helyzet számunkra, sajnos korántsem ismeretlen. A Munkáspárt már 15 éve ellenzékben van, s emlékszünk, hasonlóképpen állt Grúziához a Nyugat Sevardnadze idején is. Hiába magyaráztuk, hogy a rendszer korrupt, klánokra épül és súlyosan sérülnek a szabadságjogok, úgy néztek ránk, mint a nép ellenségére. Csak azt hajtogatták, Sevardnadze lebontotta a berlini falat, elengedte a szocialista tábort, megóvta a világot az atomháborútól, s aki őt bírálja, az a Nyugat ellensége. Aztán amikor Szaakasviliről azt mondtuk, hogy rosszabb, mint elődje, ismét csak nem akartak megérteni bennünket, mondván, ő a posztszovjet térség demokratikus átalakulásának zászlóvivője, míg kritikusai a Kreml piacellenes, kommunista bérencei. Végül, csak nekünk lett igazunk, bár ezt támogatói még most is csak halkan ismerik el. A Nyugat tehát a sztereotípiák rabja, s így mindig csak a hatalmat akarja megérteni Grúziában. Ez így kényelmesebb. S nem csak Eörsi Mátyás ilyen! Ugyanígy viselkedik az Európa Tanács brit munkáspárti főtitkára, Terry Davis is…