Megvizsgálják a Soros Alapítvány tevékenységét. Az Országgyűlés tegnap döntött a honvédség részletes bontású létszámáról szóló határozat módosításáról is – ezzel lényegében négyezer fővel növelték az önkéntes tartalékos állományt. A Ház határozatban hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország a NATO felkérésére augusztus 20-án az afgán választások biztosítására 40 fős magyar lövészszakaszt küldjön. A képviselők újra szavaztak a május 11-én egyszer már elfogadott, a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényről, amelyet a köztársasági elnök nem talált kellően egységes szemléletűnek, ezért megfontolásra visszaküldte a Háznak; most módosításokkal fogadták el a jogszabályt. A pénzügyi felügyelet szerint az OTP-t tavaly ősszel megtámadó Soros Fund Management LLC magyarországi pénzügyi tevékenységeit feltáró vizsgálóbizottság létrehozását – önálló fideszes indítvány nyomán – az Országgyűlés határozati javaslatban támogatta (a szocialisták és a függetlenek egy-egy kivétellel támogatták, az SZDSZ viszont elutasította a javaslatot; Dávid Ibolya MDF-elnök tartózkodott). (MN)
Egy süllyedő hajó kapitánya által küldött bágyadt kísérletnek nevezte a Fidesz frakcióvezetője azt, hogy Bajnai Gordon a napokban e-maileket küldött a minisztériumokba. „Pontos tervezéssel kell haladnunk 2010 tavaszáig” – idézte Navracsics Tibor a kormányfőt, pedig – mint mondta – a kabinetet már csak két, romjaiban létező párt támogatottsága tartja életben. Navracsics hangsúlyozta: az elsöprő Fidesz-sikert hozó EP-választáson az emberek megvonták a bizalmat a kormánytól, ezért pártja hétvégi kongresszusán öszszeállította azon követeléseket, amelyek szerint az „ügyvezető kormánynak” működnie kellene. – Mindenféle privatizációt állítsanak le, s haladéktalanul vonják vissza az ingatlanadó tervét, a nemzetközi hitelekből ne a külföldi tulajdonban lévő bankokat támogassa a kormány, hanem a gazdaságot élénkítse – sorolta a frakcióvezető. A polgári törvénykönyv megváltoztatását is elutasítják az oktatás további, az SZDSZ-szel karöltve tervezett átszervezésével együtt. – Vessenek véget a bukott pártpolitikusok fontos pozíciókba való ejtőernyőzésének! – figyelmeztetett Navracsics, leszögezve: le kell állítani a Déli Áramlat magyarországi cégének az alapítását is. Ujhelyi István, a kancellária államtitkára reagálásában úgy vélte: a Fideszt megszédítette a választási siker. A szocialista politikus felsorolta a Bajnai-kormány első intézkedéseit, amelyek szerinte védelmezik a bajba jutott devizahiteleseket, valamint a 12. és a 11. havi nyugdíjat is.
Napirend előtt Fodor Gábor, az SZDSZ hét végén lemondott elnöke arról szólt, hogy csak együttes fellépéssel lehet perifériára szorítani a szélsőségeseket. Szerinte ma nem látszik az együttműködés igénye, pedig az összes párt benne van a szélsőjobboldal megerősödésében. Avarkeszi Dezső igazságügyi államtitkár úgy reagált, hogy éppen a fentiek miatt van szükség a gyűlöletbeszéd törvényi tiltására és az azzal kapcsolatos alkotmánymódosításra is.
Tegnap a parlamentben több azonnali kérdés címzettje is Bajnai Gordon volt. A sort a fideszes Tállai András nyitotta, aki azt tudakolta a miniszterelnöktől: a kormány vagy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) akarja-e bevezetni a vagyonadót? Bajnai azt felelte: a hosszú távú válságkezelés része a vagyonadó, amelyet a felső öt százalékba eső vagyontárgyakra vetnek ki, ez viszont a munkavállalók 90 százaléka számára biztosítja a legalsó kulcsban történő jövedelemadózást.
Ékes József (Fidesz) azt kérdezte a kormányfőtől, hogy offshore cégek kaphatnak-e uniós támogatást. Bajnai erre nemmel válaszolt, szavaiból ugyanakkor kiderült, hogy az unióban bejegyzett, de offshore tulajdonban álló cégek támogatása lehetséges, és ez ellen nem lehet tenni semmit. Hozzátette viszont, ez a kormány az első, amely nagyon keményen fellép az offshore, illetve egyéb adóparadicsomokba menekített vagyonok jövedelmének megadóztatása érdekében.
A fideszes Németh Zsolt a külügyi tárca képviselőjéhez intézett interpellációjában a magyar diplomácia szégyenének nevezte, hogy hazánk nagyjából húsz külképviseletet kíván bezárni. Ezzel az ellenzéki honatya szerint jelentősen romlik hazánk megítélése, és az ebből fakadó konkrét károk jóval nagyobbak, mint amennyit az intézkedéssel meg lehet spórolni. Szabó Vilmos külügyi államtitkár szerint viszont ilyen probléma nincs, hiszen a NATO- és EU-partner országokban továbbra is lesznek magyar képviseletek, mint ahogyan a világ húsz legfejlettebb országában is.