A lap még azt is tudni véli, a hiányosságok olyan súlyosak, hogy az egy év is kevés lenne ahhoz, hogy eltávolítsák azokat, holott akkor egyetem maradhatna az első állami szlovákiai magyar felsőoktatási intézmény. A lap szerint a degradálás leginkább gazdasági szempontból érinti majd az egyetemet, hiszen a főiskolák kisebb támogatást kapnak majd az állami költségvetésből.
Tóth János, az egyetem rektora azonban cáfolja az egyetlen szlovákiai magyar napilap értesüléseit. A rektor szerint az átfogó vizsgálat – Szlovákiában jelenleg 32 egyetem van, az oktatási minisztérium kezdeményzésére vizsgálják az oktatás és a tudományos munka színvonalát, amelyet követően egyetemi, főiskolai és szakfőiskolai besorolást kapnak majd a felsőoktatási intézmények – eredménye csak júliusban lesz ismert. Akkor lesz lehetősége az egyetemnek véleményt mondani az esetleges hiányosságokról, s annak a megbeszélésnek az alapján augusztusban dől csak el, milyen besorolást kap a Selye egyetem. Tóth János szerint a bizottság tagjai révkomáromi látogatásuk során meglepődve tapasztalták, hogy a mindössze 2004-ben alakult egyetemen milyen sokirányú és sikeres kutatói munka folyik. Nagyra értékelték a közgazdaság-tudományi és teológiai kar munkáját is, csak a pedagógiai karon észrevételeztek néhány dolgot, de súlyos kifogásokról a tanárképzés kapcsán sem lehet beszélni – állítja a rektor.
A napilap szerint a nyitrai Konstantin Egyetem is főiskolaként működik majd a komplex akkreditációs folyamat eredményeként. Az egyetem Közép-európai Tudományok Karán – ahol ugyancsak több száz magyar diák tanul pedagógiai szakon – azonban szintén úgy tudják, a végső döntés csak augusztusban születik meg, előzetes eredményt pedig senki nem közölt velük. Hasonlóan fogalmazott Dana Spanková, az oktatásügyi minisztérium szóvivője, aki lapunknak még azt is elmondta, kizárt, hogy a szakemberek részeredmények alapján mondhatnának véleményt egy-egy egyetem sorsáról, és megerősítette, hogy a felmérések összegzésére csak júliusban kerül sor, azt követően pedig még egyeztetni fognak az egyetemek vezetőivel az észlelt hiányosságokról.
Gyújtogatás Csicsón. Gyúlékony anyaggal lelocsolták majd meggyújtották Attila hun fejedelem szobrát a Révkomárom melletti Csicsó községben. A japán kőrisfából készült szobor azonban ellenállt a vandál támadásnak, 2005-ös felavatása óta ugyanis többször impregnálták, ezért a fa nem kapott lángra, csak bekormozódott. A gyújtogatás még vasárnap történt, a falu lakossága azóta sem tud napirendre térni az eset felett, ilyen vandál támadásra még nem került sor a településen, holott a főterén a magyar történelem több alakjának is szobrot állítottak a rendszerváltás óta. (N. S.)
Lövöldözésben sérült meg több katona az amerikai hadsereg bázisán
