Washington kér, de nem ad

Csütörtökön folytatódnak az amerikai–magyar tárgyalások a guantánamói foglyok befogadásáról. Hogy az ellenzéki pártok és szakértők ellenvetései ellenére valóban átvesz-e hazánk terrorizmussal gyanúsított személyeket az Egyesült Államoktól, még bizonytalan. Washington ugyanakkor kizárta, hogy amerikai területen telepedjenek le a foglyok, és az ellátásukkal kapcsolatos költségeket sem vállalja magára.

Egyezség született tegnap az Egyesült Államok és az Európai Unió között a guantánamói foglyok befogadásának elveiről. Ennek értelmében az Egyesült Államok kötelezi magát arra, hogy a befogadó ország rendelkezésére bocsát a volt foglyokkal kapcsolatos minden szükséges információt. Washingtont ugyanakkor nem kötelezik arra, csupán megfontolja, hogy egyes esetekben magára vállalja-e az érintett személy életkörülményeinek biztosítása kapcsán felmerülő költségek egy részét. Az egyezmény hangsúlyozza, hogy az EU tagországai saját belátásuk szerint, kétoldalú alapon tehetnek eleget az amerikai kérésnek a foglyok befogadásáról – adta hírül az MTI. Uniós részről korábban többször is felmerültek azok az aggályok, miszerint a schengeni övezethez tartozó államokon belül szabadon mozoghatnak majd az egykori rabok, így átvételükről uniós szinten kellene megállapodni. Barack Obama amerikai elnök januárban rendelte el a kubai Guantánamón létesített katonai börtön egy éven belüli bezárását. A támaszpont George W. Bush kormánya a terror ellen vívott háborújának szimbólumává vált, ahol 2002 óta több száz embert tartottak fogva vádemelés nélkül. Guantánamón most mintegy 240 embert őriznek. Azok között, akik ellen nem indokolt bírósági eljárást indítani, többen vannak, akiket nem akarnak hazaküldeni, mert félő, hogy ott embertelen bánásmódban lenne részük.
Az Egyesült Államok területén való letelepedésük kizárt, hiszen az ötlet az amerikai lakosság nagyobb részében ellenállást váltott ki. Nemet mondott a foglyok befogadására Kanada és Németország is. A kanadai szabályok tiltják olyan külföldi állampolgárok befogadását, akik terrorcselekményekben vettek részt, noha ez a szóban forgó személyek esetében nem bizonyított. A német belügyminiszter, Wolfgang Schäuble pedig úgy reagált: miért nem maga az Egyesült Államok fogadja be őket. Az európai államok közül például Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Portugália és Spanyolország sem zárkóztak el az amerikai kéréstől, ugyanakkor London felháborodásának adott hangot, miután a napokban négy ujgur foglyot a brit domíniumba, Bermudára szállítottak az amerikai hatóságok anélkül, hogy Nagy-Britanniát tájékoztatták volna a megállapodásról.
A foglyokról Magyarországgal is tárgyalásokat kezdett Washington, s ezen megbeszélések csütörtökön folytatódnak, amikor hazánkba érkezik az amerikai elnök guantánamói különmegbízottja, Daniel Fried. A politikus diplomáciai források szerint kizárólag tájékoztatást ad, döntés nem születik. Fried a külügyminisztérium képviselői mellett találkozik a parlamenti pártok frakcióvezetőivel is, a magyar kormány pedig akkor dönt majd, ha a kérdésben konszenzus van a pártok között. A külügyi szóvivő korábban arról beszélt, hogy Magyarország esetében egy-két ember befogadásáról lehet szó, ám a Fidesz súlyos felelőtlenségnek tartja terrorizmus gyanújába keveredett embereket Magyarországra hozni, míg az MSZP támogatja a foglyok befogadását, ha az nem jelent biztonsági kockázatot. Szakértők – így Tálas Péter – pedig politikai kockázatokat emlegetnek az esetleges befogadás kapcsán.