Zöldindulás júniusban

Jávor Benedek
2009. 06. 25. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A június 7-i választásokkal átalakultak az Európai Parlament (EP) erőviszonyai. A hazai elemzők a magyar eredmények ismeretében két körülményre koncentrálnak: az európai néppárt erősödésére és az euroszkeptikus, szélsőjobb pártok előretörésére. Pedig a legtöbbet a zöldek nyerték.
A néppárt úgy győzött, hogy 2004-hez képest rosszabb eredményt ért el (arányuk 36,7-ről 35,7 százalékra csökkent). A szélsőséges pártok esetében még az is kérdéses, hogy képesek-e teljesíteni a frakcióalakítás feltételeit, arról nem is beszélve, milyen harmonikus együttműködés képzelhető el mondjuk a Jobbik és Slota pártja között. Az EP-ben egyetlen frakció fog nőni, mégpedig közel negyedével (43-ról 52-re), és ez a zöldek képviselőcsoportja. A szocialisták és a liberálisok húsz százalék körüli visszaeséssel számolhatnak.
A zöldek több helyen középpárttá nőttek. Ez történt a belgiumi Vallónia (23 százalék) mellett Franciaországban is, ahol a legutóbbi eredményük több mint dupláját (16,2 százalék) szerezték meg, és beérték a szocialistákat. Párizsban pedig kétszer annyian (27 százalék) szavaztak rájuk, és karnyújtásnyira kerültek attól, hogy Sarkozyiéket is megelőzve a legnagyobb politikai tömörüléssé váljanak. Németországban hagyományosan erősek, de itt is tudtak javítani. Összesen hét tagállamban értek el 10 százalék feletti eredményt, Ausztriában, Nagy-Britanniában és Hollandiában is közel kerültek ehhez. Dél-Európában viszszaestek, de például Görögország most először küldhet zöldképviselőt az EP-be.
A siker egyik oka az általános elégedetlenség. Az elmúlt évtizedekben a neoliberális gazdaságpolitika alakította a nemzetközi viszonyokat és a nemzeti szabályozásokat. Tony Blair vagy Gerhard Schröder új szociáldemokráciája az európai baloldalt erre a vágányra tolta (nem beszélve a piaci fundamentalista kelet-közép-európai – magyar vagy lengyel – szocialista pártokról). A rendszer azonban hiába produkált egy darabig jól kinéző makrogazdasági adatokat, ha kikezdte a szociális vívmányokat, növelte a jövedelmi különbségeket, végül pénzügyi, majd gazdasági krízisbe vezette a világot. A választók egyre kevesebb különbséget láttak jobb- és baloldal között, és a rendszer egészét kritizáló programok felé fordultak. Ezt lovagolták meg a szélsőséges pártok, a józanabb szavazók a zöldekre nyergeltek át.
A második ok, hogy a gazdasági válsággal párhuzamosan az ökológiai krízisre is megoldást kell találni. És ez nem a zöldek heppje, ma már mérvadó európai politikus frakciótól függetlenül nem kisebbíti a probléma súlyát. A feladványra azonban csak a zöldeknek volt érdemi javaslata. A Zöld New Deal szimultán kezeli a gazdasági és a környezeti gondokat, mert felismeri, hogy elválaszthatatlanok. A kínlódó gazdaság nyakán nem plusz teher a környezetvédelem, épp ellenkezőleg: „zöldgalléros” munkahelyeket teremtve növelni lehet a foglalkoztatást az energiatakarékosság, épületfelújítások, a megújuló energiaforrások, az ökológiai mezőgazdaság, a vízgazdálkodás, a közösségi közlekedés területén, úgy, hogy kisebb az erőforrás-felhasználás és a környezetterhelés. Az ötlet a jelek szerint tetszik a választóknak.
A harmadik tényező az együttműködés. Franciaországban sikerült egy akolba terelni a José Bové-féle gazda- és globalizációkritikai csoportokat, a hagyományos zöldeket és a közélet tisztaságáért küzdő mozgalmakat. Ahol túlléptek a megosztottságon, annak eredménye lett.
A mi régiónk a rendszerváltás utáni történetében a zöldek eddig halványan világítottak, miközben egy-egy látványos villanás (Csehországban vagy Észtországban) arra utalt, hogy valami azért itt is megmozdult. Az unió egykor keleti blokkhoz tartozó országaiból még nem jutott be zöldképviselő az EP-be. Magyarországon a nyugati értelemben vett zöldformáció – amelynek erős gazdaság- és társadalompolitikai mondanivalója is van – még nem volt eredményes a közéletben. Június 7-én a választók szóltak, hogy ideje ezen változtatni.

A szerző a Lehet Más a Politika választmányi tagja

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.