A Bem utolsó napjai?

Több hónappal ezelőtt vált bizonytalanná a Bem jövője, mint erről már korábban is beszámoltunk. Az üzemeltető Új Budapest Filmstúdió tíz éve bérli a helyet, s a cégnek korábban elővásárlási joga volt. Ezzel élni kívántak, de a határidőre nem tudták előteremteni a vételárat. A tulajdonos Budapest Film (s rajta keresztül a fővárosi önkormányzat) viszont úgy döntött, hogy eladja az ingatlant. Komolyan fennáll tehát a veszélye, hogy egy újabb nagy múltú filmszínházunk tűnik el végleg. A hét végén folyamatos vetítést tartottak legendás magyar filmekből.

Zsivajos, finoman megbúvó világmegváltó hangulat, lelkesedés, egyúttal a lemondást, reménytelenséget jelző kézlegyintés fogad a Margit körút és a Török utca sarkán a nagy múltú mozgó kávézójában. Még egy-két szabad hely akad, aztán estére már egymás lábán tapos az összegyűlt, a Bem fennmaradásáért aggódó embertömeg. Napok óta olyan legendás magyar alkotásokat adnak, mint a Régi idők focija, a Szegénylegények, a Mephisto, a Szerelem és az Eldorádó. Hivatalosan ez az utolsó hete a jól ismert artmozinak. Mintha Pindroch Csaba tűnne fel az egyik oszlopnál, s nem sokkal korábban Szomjas Györgyöt is lehetett látni. Járt már itt Sándor Pál, Garas Dezső, Jancsó, Makk Károly, Cserhalmi és Szabó István, hogy csak néhányat említsünk az illusztris vendégek közül. Sokak számára nem közömbös tehát, mi lesz a mozival és a kávézóval.
A sok nevű – Heliosként induló, majd működését Admirálként, illetve a második világháború alatti magyarítási hullámnak köszönhetően Adriaként folytató, az államosítás óta Bem névre hallgató – mozi és artkocsma, illetve kávézó értékesítésére június 6-án írták ki a pályázatot. A szöveg nem tartalmaz kizárólagosságot a moziként való továbbüzemeltetésre, így megszűnhet a még létező két budai művészmozi egyike, amelyhez generációknak fűződnek emlékei. Tíz év óta vezeti az intézményt a Kántor László nevéhez fűződő Budapest Filmstúdió, illetve Új Budapest Filmstúdió. Több mint kétszázezer néző járt a Bemben 1999 óta, a rendszeres artfilmvetítés mellett filmklubok, fesztiválok színesítették a programot. Volt ausztrál, indiai filmhét, svéd gyerekfilmnap, magyar művek angol felirattal, a visegrádi országokban, Erdélyben készült alkotások és legutoljára díjnyertes bosnyák filmek szemléje, európai rövidfilmek és független filmek fesztiválja.
A kávéházban havi rendszerességgel könyv- és folyóirat-bemutatókat tartottak, az előtérben pedig olyan neves művészek alkotásaiból állítottak ki, mint Tettamanti Béla, Bencsik Sándor, Paulovics László és Konkoly-Thege György.
Nem véletlen tehát, hogy a bezárás híre ekkora felháborodást keltett. A környékbeli iskolákból a tanárok támogatólevelet küldtek, sokan a vendégkönyvben írják ki magukból a szomorúságot. A Bembe látogató Garas Dezső szerint nemcsak a mozit mint intézményt kell nézni, hanem magát az épületet is. A kettő együtt alkot egy kulturális teret, amit nem szabad megszüntetni. Sándor Pált pedig többek közt az dühítette, hogy puccsszerűen történtek a dolgok, és ez rendkívül méltatlan a szakmára nézve.
A mozi fennmaradásáért aláírásgyűjtés folyik a www.peti-
tiononline.com/Bemmozi/petition.html internetes oldalon.