A rákbetegeken spórolnának?

Noha az eredetileg tervezett időpontnál később, de mégis előírná az Egészségügyi Minisztérium, hogy az újonnan diagnosztizált súlyos rákbetegeknél kizárólag a legolcsóbb orvosságot lehessen alkalmazni. A szakma minden szereplője tiltakozik a terv ellen, mondván: ezzel betegek ezreinek életét és gyógyulását veszélyeztetik.

Az új betegek esetében kötelező lesz az olcsóbb, biohasonló szer alkalmazása – ez az az előírás, amely éles vitákat vált ki szakmai körökben. Ez azt jelenti, hogy a súlyos állapotú rákbetegektől elvennék az eredeti gyógyszereket, úgy, hogy olcsóbb gyógyszermásolat sem áll rendelkezésre, csak egy hasonló hatású készítmény. Az Egészségügyi Minisztérium már korábban bevezette volna ezt a rendszert, akkor azonban a gyógyszergyártók kiálltak amellett, hogy az új szabályozáshoz nincs megfelelő jogszabályi alap. Ezért a tárca hozzákezdett a jogszabály megalkotásához, amelyet már tárcaközi egyeztetésre is bocsátott.
Köztudott, hogy a lejárt szabadalmi védettségű gyógyszereket a gyártók lemásolják, és jóval olcsóbban dobják piacra. A történetünkben szereplő medicina azonban nem kémiai eljárással előállított, hanem biológiai szer, amely egy vérképző hormon pótlására szolgál. A gyógyszert a kemoterápia mellékhatásaként vészes vérszegénységben szenvedő rákbetegeknek is adják. Az eredeti medicina olyan bonyolult felépítésű, hogy nem lehet pontosan másolni, ezért hívják ezeket biohasonló szereknek. Csakhogy ezeknél a biztonságos alkalmazhatóságot még a szakma is kérdésesnek tartja.
Az egészségügyi tárca egyik legfőbb szakmai tanácsadó szerve, az Országos Gyógyszerészeti Intézet is azt az álláspontot képviseli: „nyilvánvaló szakmai evidencia, hogy a biosimilar (azaz biohasonló) nem valódi generikum, sem a hatóanyagának az eredeti készítménnyel való azonossága, sem az egyenértékűség, sem pedig a helyettesíthetőség nem igazolható.
A szakma más képviselői is tiltakoztak. Szolyák Tamás, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke elmondta: eddig a jogszabályi alapját sem látták a szabályozás bevezetésének, amely szerintük elzárja a betegek elől az innovatív termékekhez való hozzáférés lehetőségét. Nem beszélve arról, hogy a szóban forgó készítmény biztonságos alkalmazásához a világon sehol sem állnak rendelkezésre megfelelő kutatások. A gyártói monopolhelyzet kialakulása miatt szerinte ellátási gondok adódhatnak, ami közvetlenül veszélyezteti a betegeket. Nem ért egyet a tervezettel a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének igazgatója, Buzás László sem. Mint azt hangsúlyozta: az eljárás egy-egy készítményre szűkítené a támogatott terápiás választékot, ezzel ellátási bizonytalanságot eredményezne, zavarná a betegellátást, s értelmetlenné tenné az ez irányú innovációt.
Dank Magdolna, a Semmelweis Egyetem onkoterápiás osztályának vezetője leszögezte: elsősorban a kezelés és a betegellátás biztonságosságát, illetve az orvos terápiaválasztási jogának megtartását kellene szem előtt tartani. Aggályosnak nevezte, hogy semmiféle következménye nincs annak, ha a készítmények mellékhatásairól az orvosok nem küldik el jelentésüket. Ennek hiányában nem kaphatunk pontos információt arról, hogy milyen tulajdonságokkal bírnak a szóban forgó gyógyszerek – szögezte le.
– Nem a rákbetegek gyógyításán kellene spórolnia a kormánynak, hiszen számukra ezek a készítmények az életet jelentik – véli a Magyar Rákellenes Liga elnöke. Vasváry Artúrné hangsúlyozta: ezekből a készítményekből nem lehet akármit felírni a betegeknek, hiszen ha nem a megfelelő gyógyszert kapják meg, előidézheti a betegek állapotának romlását is. Más betegcsoportot képviselő szervezetek vezetői is úgy nyilatkoztak, ezzel az eljárással végleg kizárják a betegeket abból a lehetőségből, hogy bizonyítottan hatékony és biztonságos kezeléshez jussanak. A gyógyszerpiacon jártas szakemberek egyébként tudni vélik, hogy csak egy biológiai szer rendelkezik forgalombahozatali engedéllyel hazánkban, ennek adnák át a magyar piacot, amely nem kicsi: a szóban forgó gyógyszerekre több milliárdot költ évente az egészségbiztosító. Amikor a minisztérium előállt az ötlettel, a „helyzetbe hozott” cég egyik képviselője a parlament egészségügyi bizottsága szocialista tagjának, Czinege Imrének a fia volt.
Szerettük volna megismerni az Egészségügyi Minisztérium álláspontját is, de többszöri megkeresésünk ellenére sem válaszoltak kérdéseinkre lapzártánkig.