Árokásás helyett végre párbeszéd

Most, hogy a kiskunlacházi gyilkosság elkövetőjének kiderítése kapcsán megerősödött a gyanú a közvéleményben, hogy a jelenlegi kormánynak nem érdeke a békesség romák és nem romák között, mert a rasszistakártyára igen nagy szüksége van, különös hangsúlyt kapott egy vasárnap esti beszélgetés a Duna TV-n.
Almási János nyírségi romavajda, az Együtt a Magyarországi Romákért Párt elnöke nyilvános tévébeszélgetésre hívta a Jobbikot, mondván, ismerjék meg egymás programját, és ha tudnak, működjenek együtt. Az elmúlt hónapokban már megismertünk egy másik romavajdát, Lakatos Attilát, aki éppúgy felkeltette az újságolvasók, tévénézők, internetezők, sőt az animációs filmesek érdeklődését, mint bizonyos politikusokét. Már akkor felmerült, hogy a vajdarendszeren keresztül sokkal hatékonyabban lehetne párbeszédet folytatni a cigánysággal. A Jobbik elfogadta a meghívást, alelnökét, Balczó Zoltánt küldte a találkozóra. Lakatos Attila nógrádi romavajdától már korábban megtudtuk, hogy a cigányok annyira félnek az időnként felvonuló Magyar Gárdától, hogy az asszonyok a gyerekeket elrejtik ilyenkor az ágy alá. Almási János most azért kínálta fel a Jobbiknak a párbeszédet, mert a Jobbik sikere az uniós választásokon végképp megrémítette az általa képviselteket. A beszélgetés elején mindketten láthatóan izgultak, és mindkettejükben munkált, hogy ami zajlik, nemcsak egy tévés beszélgetés, hanem ez alapján fogják megítélni a két feltörekvő új pártot, és az is, hogy vajon itt, most, szemtől szemben, átlépve a mások által megásott árkokat, megértik-e egymást.
Balczó biztosította beszélgetőpartnerét arról, hogy a romáknak nem kell félniük a Jobbiktól, és hogy a pártnak semmi köze nincs a romák ellen elkövetett gyilkosságokhoz. A Magyar Gárda részéről soha egy pofon el nem csattant, sőt a Hernád áradásakor együtt hordták a homokzsákokat romák és magyar gárdisták. Programjaik, amelyeket nagy vonalakban összehasonlítottak, még hangsúlyaikban is egybehangzottak az oktatás, a nevelés, a foglalkoztatás tekintetében. Almási János arra hivatkozva utasította el a szegregációt, hogy a roma gyerekeknek szükségük van arra, hogy lássák, a nem roma gyerekek megbirkóznak egy-egy feladattal, mert akkor ők is jobban igyekeznek. Az integráció előzményét mindketten felzárkóztató oktatással, neveléssel képzelik el. Almási azt is hangsúlyozta, a legtöbb roma ma már beilleszkedett a társadalomba, a nyilvánosság mégis többnyire a negatív példákat emeli ki. A romabűnözés kifejezés és a csendőrség felélesztése volt az a két téma, amiben nem értettek egyet. Abban annál inkább, hogy pénzközpontú társadalom helyett ember- és közösségközpontúságra van szükség, meg persze munkahelyekre, roma polgárőrségre, s arra is, hogy a vajdák karakteres szerepet töltsenek be a jövő közéletében.
(Heti Hírmondó, Duna TV.)