Elhagyott fejlesztésekből újítják fel a Margit hidat. Az M5-ös autópálya budapesti szakasza melletti közúti fejlesztés elhalasztásával, a kerékpárút-építésre, valamint a főváros dunai átkelőinek felújítására elkülönített keretek felhasználásával teremtené elő a városvezetés a Margit híd felújításához hiányzó több mint 17 milliárd forintot. Az ellenzék támogatja a híd tatarozását, azonban furcsállják, hogy a hetekkel ezelőtt még 13 milliárd forintosnak mondott beruházás hogy kerülhet most több mint a duplájába. Azt az elképzelést, hogy a kerékpárutak uniós támogatással épülnének, szakemberek is megkérdőjelezik, mert az önkormányzatnak sok esetben még a pályázati önrészre sincs fedezete. (Sz. Zs.)
Már június elején döntött a Fővárosi Közgyűlés a 20-ról 25 százalékra emelkedő áfa áthárításáról a BKV esetében, csütörtökön pedig a kéményseprési díjak több mint négyszázalékos emelésére tesz javaslatot Demszky Gábor szabad demokrata főpolgármester és csapata. Ennek megfelelően júliustól a tömegközlekedésért csaknem öt százalékkal kell többet fizetnünk: egy jegyért 300, a havi bérletért pedig 9400 forintot. A tanulóknak, a nyugdíjasoknak és a kisgyerekeseknek az eddigi 3550 forint helyett minden hónapban 150 forinttal emelkednek a terhei.
Ha a fővárosi képviselők elfogadják, a jövő hónaptól 71 forinttal, 1773 forintra növekszik az egyedi működő kémény tisztítási díja, míg működő gyűjtőkémény esetén 158 forinttal többet, 3955 forintot kell fizetni a kéményseprésért. Mindkét esetben az előterjesztők a közműcég várható jelentős veszteségével indokolták az áthárítást, több tízmillió forintos bevételkieséssel számolva.
A többi közszolgáltatás esetében a korábbi döntések alapján nincs is szükség külön döntésre, ugyanis az áfaemelkedést a cégek saját hatáskörükben terhelik a fogyasztókra. Ezt azért tehetik meg, mert a víz, a csatornahasználat, a szemétszállítás és a szennyvízszippantás díjait nettó értékben határozták meg.
Bagdy Gábor, a KDNP fővárosi frakcióvezetője, a gazdasági bizottság tagja szerint nem lehet a végtelenségig növelni a budapestiek kiadásait. Javaslata szerint a városnak egyenként kellene megvizsgálnia a közműcégeket, valóban rászorulnak-e a többletbevételre, vagy a vízművek és a csatornázási művek esetében inkább a menedzsmentdíjból vagy az osztalékból kellene-e lecsippenteni. Hiába kerestük az ügyben Somlyódi Csabát, a gazdasági bizottság MSZP-s elnökét, lapzártáig nem sikerült elérni.
Az év elején, amikor az áfaemelés még szóba sem került, lapunk megírta: Budapesten 2009-ben egy átlagos, négytagú családnak legalább 42 ezer forinttal emelkednek az éves kiadásai. A fővárosi balliberális többség által elfogadott, esetenként a tervezett 3-4 százalékos infláció kétszeresét-háromszorosát meghaladó mértékű díjemelések összesítése szerint azonban az emberek költségeinek végösszege akár további 10-20 ezer forinttal is többre rúghat. Júliustól ezek a költségek nőhetnek további ezrekkel.
