Bizottsággal a fővárosi közpénzek nyomában

Budapesten a rendszerváltozás, pontosabban Demszky Gábor SZDSZ-es főpolgármester 1990-es megválasztása óta először vizsgálhatja egy többpárti vizsgálóbizottság a fővárosi önkormányzat nagyberuházásainak visszásságait. A Fővárosi Közgyűlés által KDNP-s vezetéssel megszavazott testület csütörtökön kezdi meg munkáját, amelyről novemberig kell jelentést tennie.

Nem állítom, hogy a fővárosban nincsen korrupció, és mindenkit arra biztatok, ha vannak bizonyítékai, akkor tegyen feljelentést – magyarázta az ellenzék kezdeményezte vizsgálóbizottságok létrehozásának rendszeres koalíciós megakadályozását Demszky Gábor négy évvel ezelőtt lapunknak adott interjújában.
Vélhetőleg a júniusi EP-választáson aratott elsöprő ellenzéki győzelem késztethette az efféle „filozófiát” azóta is hangoztató MSZP–SZDSZ-es városvezetést, hogy átgondolja eddigi politikáját. Bagdy Gábor, a KDNP fővárosi frakcióvezetője kezdeményezésére végül nem tudták megakadályozni, hogy felálljon az a vizsgálóbizottság, amely elsősorban a fővárosi nagyberuházások költségdrágulásait venné górcső alá. A javaslatot a szabad demokrata Bojár Iván András átszavazása tette sikeressé a Fővárosi Közgyűlés legutóbbi ülésén.
– Csütörtökre összehívtam a „paritásos” bizottságot, amelynek négy koalíciós és velem együtt négy ellenzéki tagja van – mondta a testület elnöke, a kezdeményező Bagdy Gábor. Mint azt a javaslatban is jelezte, elsősorban a nagyberuházások visszásságaival, drasztikus költségnövekedéseivel foglalkozna a testület, de erről pontosan az alakuló ülésen döntenek. Konkrétan utalt arra, hogy a négyes metró eredetileg 320 milliárd forintra tervezett beruházása már 520 milliárdnál tart. Legutóbb pedig a Margit híd felújítása ügyénél derült ki, a még hetekkel ezelőtt is 13 milliárdosként hirdetett munkát még 30 milliárd forintból sem tudják elvégeztetni.
Ismert, a fővárosi balliberális többség eddig nagyvonalúan kezelte a botrányokat. Nem járt következménnyel, hogy a csepeli szennyvíztisztító beruházásától tízmilliárd forintot vont el az EU, de az sem, hogy a BKV-nál az elmúlt években számtalan gyanús tendert kellett visszavonni, miközben szintén milliárdokat költöttek tanácsadásra.
Szabadai Viktor, a vizsgálóbizottság SZDSZ-es tagja kérdésünkre megismételte a testület felállítását leghevesebben ellenző MSZP érveit, amelyek szerint már minden adatot ismernek a felsorolt ügyekben, a vizsgálatra pedig ott van az ellenzéki vezetésű pénzügyi ellenőrző bizottság.
Nem mellékes: az állandó fővárosi bizottság tagjainak zömét a balliberálisok adják, és a fideszes elnök, György István javaslatait, többek között az útfelújítási visszaélések vagy a kétes ingatlanügyletek tárgyalásakor rendre leszavazták. Bár a Fidesz és a KDNP feljelentéseket is tett, sőt több esetben nyomozást indítottak a hatóságok, az eljárások szinte mindig „elvesztek” a bürokrácia útvesztőiben.