Fantáziánk kalandozó, bármit el tudunk képzelni. Amit meg nem, azt elképzelik helyettünk mások, a hivatalos fantáziálók, alighanem ők volnának a tizenegyedik csapás, csak valahogy kimaradtak a Bibliából. Vagy ki se maradtak, ők a máig elhúzódó háromnapos sötétség. Amikor a fantáziát emlegetem, nem rájuk, hanem a Verne Gyulákra gondolok. Az ő fantáziájuk másféle, mondhatnánk szeretetteljes. Szalonképes, de férfias kalandokra, jó és rossz küzdelmére kihegyezett. Náluk mindig győz a jó, győzzön is, legalább a fantázia világában. Miként a stílus az ember, a fantázia is az.
Sokszor fordul elő, hogy hallunk valamit, és a homlokunkra csapunk, hohó, ez bizony nekünk is az eszünkbe juthatott volna! De nem jutott. Nem, mert az emberek többségének fantáziája is tisztességre alapozott, ők mindnyájan Verne Gyulák. Kérkedjünk: mi vagyunk a Verne Gyulák, mindnyájan. Naná, hogy vereséget fogunk szenvedni. Felsülünk, mint a bolond, aki ecetet akart darálni. Mert sok dolgok vannak égen és földön, amiről el se tudjuk képzelni, hogy megtörténhet. Pontosabban: nem akarjuk elképzelni. Ez volna a fantázia vaksága. Emlékszem, vagy húsz éve kis társasággal néztünk videón egy eszelős filmet. Arról szólt, hogy a romlott lelkű kórházi orvos kioperálja az elhunytak szerveit, és eladja. Szívet, vesét, májat, amit éppen a vevők óhajtottak. Aztán – legyünk stílszerűek – vérszemet kapott. Ha szívre szólt a megrendelés, halálba segített egy ifjú lábtöröttet vagy vakbélműtöttet. És boldogan robogott a megadott címre a hűtőtáskával. Hollywoodi rémálom, arccal a profit felé, mondtuk gúnyosan. Ostoba mese, ilyesmi nem történhet meg. De megtörténhet.
Az eurózónában Spanyolország küzd a legnagyobb munkanélküliséggel, ennek egyik megrázó következménye, hogy súlyos anyagi gondokkal küzdő szerencsétlen emberek próbálják eladni különböző szerveiket. Hirdetésekben kínálják veséjüket, tüdejüket, átültetésre. Tessék választani, amíg a készlet tart! Szervtől függően tizenötezer és egymillió euró közötti bevételre számítanak, ami azt jelenti, hogy kialakult a szervek szabadpiaci ára. (A Jordániában lévő palesztin menekülttáborok lakói már háromezer euróért odaadják az egyik veséjüket!) Szép, új világ virradt! A spanyol hatóságok szerint ha a gazdasági válság tartós lesz, az üzletág virágzó jövő előtt áll. Szerintem anélkül is. Ahhoz se kell válság, hogy a fél világ éhezzen.
Vérszagra gyűl a maffia, ami olyasmi illat lehet, mint a pénzé. A spanyolok attól is tartanak, hogy a szerveiket eladók nemzetközi bűnbandák áldozataivá válnak, amiből – álnaivan – azt a következtetést vonhatjuk le, hogy léteznek nemzetközi szervkereskedő bűnbandák. Don Corleone mint romantikus úriember még a kábítószerbiznisztől is óva intett, mit szólt volna, ha valaki bőrt, csontokat, porcokat, szerveket, szív- és érfalakat akar hivatásszerűen árulni, ráépülve a megfelelő beszerzési csatornákra. Ilyenek például a hullaházak. Néhány éve három philadelphiai halottasház vezetőjét ítélték el testrészek árusításáért. Egyetlen tetemből százezer dollárt ki tudtak árusítani. A virrasztáshoz felravatalozott halottakba műanyag csöveket dugtak, nehogy lebukjanak – írták az akkori tudósítások. Újabban a kiterjedt kínai szervkereskedelemről érkeznek hajmeresztő hírek. Hogy rendelésre gyilkolnak, de csak a boncoláskor derül ki, mi használható a páciensből. Mint amikor elvontatják a páncélszekrényt, és nyugodt körülmények között törik fel. Akkor derül ki, mi van benne. Emberek mint mackók. Élő trezorok. Mefisztónak volt igaza.
De van még tovább is! Az ukrán biztonsági szolgálat leleplezett egy szervkereskedő bandát, amelyik egy tízéves gyereket akart eladni. A szervdonornak szánt fiút kivizsgáltatták, majd a leletek birtokában hatvanezer euróért árulták. Úgy buktak le, hogy az ukrán titkosszolgálat néhány tagja jelentkezett vevőnek, és – micsoda hidegvér – a hitelesség kedvéért huszonötezer eurót még le is alkudtak. A kommandósok a pénz átadásakor csaptak le.
Dédatyáink pipázgattak, ábrándozva borozgattak, megtárgyalták a világ dolgait. De mik volnának ma a világ dolgai? Nem nagyon tudjuk. Így szól Ádám, midőn a tizenötödik színben álomittasan kilép a kunyhóból: „Uram! rettentő látások gyötörtek.” Alighanem minket látott.
uniós elnökség
Ukrajnát be-, Magyarországot kitenni
