Dicsőített NDK. Pozitívan ítéli meg a keletnémetek többsége az egykori NDK-t – derül ki egy közvélemény-kutatás eredményeiből. A keletnémet megkérdezettek 49 százaléka véli úgy, hogy az egykori NDK-nak több jó, mint rossz oldala volt. További nyolc százalék úgy gondolja, hogy az NDK-nak túlnyomóan jó oldalai voltak, és ő maga abban az időben boldogabb volt, mint ma, az újraegyesített Németországban. Németország nyugati felében a többség negatívan ítélte meg a volt keletnémet államot. (MTI)
Katonazene, szakadó eső, sár és osztrák gulyás várta mindazokat, akik tegnap ellátogattak a Sopronpuszta mellett található, a magyar–osztrák határzár felszámolásának huszadik évfordulója alkalmából megrendezett ünnepségre. A rendezvényen mintegy háromszázan vettek részt, és főleg Ausztriából, illetve az egykori NDK-ból érkeztek látogatók, magyar szót szinte alig lehetett hallani. Annak ellenére, hogy hazánk sokat hangoztatta a „vasfüggöny” felszámolásában játszott történelmi szerepét, viszonylag kevesen látogattak el az osztrák burgenlandi tartomány által rendezett eseményre.
Az egykori határzár lebontásának színhelyén látogatást tett ugyanakkor Sólyom László magyar, illetve Heinz Fischer osztrák államfő. Az Ausztria irányából érkező konvoj a kora esti órákban érkezett a rendezvény színhelyére, és a két államfő az osztrák külügyminiszter, Michael Spindelegger és a magyar Külügyminisztériumot képviselő Szabó Vilmos államtitkárral kiegészülve jelképesen újra megnyitották az osztrák–magyar határt. A határ közös megnyitását követően az osztrák és a magyar delegáció tagjai átsétáltak a hajdani „vasfüggöny” helyén álló szabadság kapun. Az államfői rövid protokolleseményt követően az eltelt két évtizedet jelképezve húsz német rendszámú Trabant lépett át Magyarországról Ausztriába. Majd a két ország delegációja az egykori piknik helyszínén felállított sátorban ünnepi beszédekkel emlékezett meg a határnyitás évfordulójáról.
Szabó Vilmos és Hans Niessl burgenlandi tartományfőnök beszédeit követően kerekasztal-beszélgetésen elevenítették fel a húsz évvel ezelőtt történteket egykori NDK-s állampolgárok, osztrák– magyar határőrök és a páneurópai pikniket szervezők.
Az emlékév rendezvényei ma Budapesten folytatódnak a két államfő és több mint 30 ország képviselői részvételével. A megemlékezésen részt vesz az osztrák és a német szövetségi elnök, valamint a finn, a szlovén és a svájci köztársasági elnök. A berlini fal leomlásában, illetve a német újraegyesítés előmozdításában való magyar szerepvállalás elismerésének jeleként Horst Köhler államfő vezetésével népes német küldöttség utazik Magyarországra. Csehország és Lettország miniszterelnöki szinten képviselteti magát. Horvátországból a törvényhozás elnöke, Romániából a szenátus alelnöke és a kulturális miniszter, Lengyelországból a szejm elnöke vesz részt a megemlékezésen. Az Egyesült Államok kongresszusi delegációt küld. Az ünnepségen a Vatikán képviselői is jelen lesznek. Az Európai Parlamentet a szocialista Fazakas Szabolcs képviseli az ünnepségeken.
Az emléknap programja a Kossuth téren zászlófelvonással és katonai tiszteletadással kezdődik a magyar közjogi méltóságok és külföldi vendégek részvételével, majd emléküléssel folytatódik. Ezen beszédet mond Horst Köhler, Heinz Fischer, Tarja Halonen finn elnök, Hans-Dietrich Genscher volt német külügyminiszter és Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellár is. A nap folyamán a magyar közjogi méltóságok kétoldalú megbeszélést folytatnak kollégáikkal, az emléknapot a Magyar Állami Operaházban tartandó díszelőadás zárja.
1989 alapvetően változtatta meg Európát – hangsúlyozta a határnyitás évfordulója kapcsán Hans-Dietrich Genscher volt német külügyminiszter. Genscher szerint Magyarország döntő szerepet játszott ezekben a változásokban. A volt külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy 1989-ben Magyarország történelmi döntést hozott. Többé nem volt hajlandó arra, hogy lezárja határait olyan emberek előtt, akik szabadságban akartak élni.
