Ma hívhatja le az OTP Bank annak az 1,4 milliárd eurós hitelkeretnek a második felét, amit a magyar állam különböző devizanemekben biztosít a pénzintézetnek a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kölcsönéből. A kormány döntése értelmében az állam nevében a pénzügyminiszter az FHB jelzálogbankkal és az OTP Bankkal kötött kölcsönszerződést március 25-én. A megállapodás célja a magyar vállalkozások hitellel történő ellátása, a gazdasági válság negatív hatásainak enyhítése, és a pénzügyi rendszer stabilizálása. Az FHB március 30-án, és egy hónappal később 200–200 millió eurót hívott le.
A szerződések érdekessége, hogy míg a magyar állam az Európai Bizottságtól felvett hitelszerződése alapján késedelmes fizetés esetén kétszázalékos büntetőkamatot kellene fizessen, a két pénzintézet ilyen esetben csak egyszázalékos késedelmi kamat fizetésére van kötelezve.
A két pénzintézet a megállapodások értelmében a lehívott kölcsönöket 2011. november 11-ig terjedő „türelmi időszakot” követően, nyolc negyedév alatt, egyenlő részletben kell visszafizesse. Az első törlesztőrészletet 2011. február 11-én, az utolsót pedig 2012. november 11-én kell befizetniük. Az még nyilvánvalóan nyitott kérdés, hogy miként fogják a pénzintézetek ezen állami forrásokat elkölteni, az viszont egyértelműen látható, hogy a piacon ilyen kimagaslóan előnyös feltétellel egy vállalkozó nemigen juthat a napi működését segítő banki forráshoz. Emellett a dátumok azért is fontosak, mert míg Magyarország nagyon előnytelen feltételekkel juthatott a közelmúltban e pénzekhez, a bankok már a válság utáni időszakban kezdhetik meg a kölcsönök törlesztését, akkor már előreláthatólag sokkal kedvezőbb kamatfeltételekkel.
Tegnap aziránt érdeklődtünk az OTP Banknál, hogy ma lehívja-e a szerződésben foglaltaknak megfelelően a kölcsön második felét, mire a pénzintézet egy korábbi közleményére hívta fel figyelmünket. A közlemény szerint a hitelnyújtás a piaci feltételek mellett valósul meg, az OTP Bank által fizetendő kamat az irányadó referenciakamatokat 245–250 bázisponttal (a bázispont a százalék századrésze) haladja meg. A pénzintézet tájékoztatása szerint annak érdekében, hogy hatékonyan hozzájárulhasson a gazdaság élénkítéséhez, a többletforrást „elsősorban” hazai vállalati ügyfelek részére kívánja biztosítani. Ez alapján feltételezhető, hogy a pénzintézet ma valóban lehívja a hitelkeret második részét.
A bankok által fizetendő tényleges kamat felől érdeklődő kérdésünkre lapzártánkig a Pénzügyminisztérium nem válaszolt. A szerződések szerint az állam a kamatlábat negyedéves időszakokra bontva, a kölcsön folyósításának első napjától kezdve számolja ki.
Törvénysértő hiteldíjemelés. A PSZÁF 6,5 millió bírságot szabott ki a CIB Bankra, az FHB-t pedig a GVH marasztalta el. Mindkét bankot a jelzálogalapú hitelekkel kapcsolatos szerződésmódosítások miatt marasztalták el.
Különleges régészeti leletre bukkantak Törökországban
