Tét nélkül szavazott hétfői ülésén az Országgyűlés az újabb megszorításokról, a Bajnai-kormány ugyanis már jóval korábban kötelezettséget vállalt az intézkedésekre a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF) – derül ki a Pénzügyminisztérium által tegnap közzétett hitelmegállapodásból. Az IMF igazgatójának júniusban írt úgynevezett szándéklevél, amely egyben a következő, 1,4 milliárd eurós hitellehívásunk alapja, a jövő évi költségvetést is meghatározza.
Az ezzel kapcsolatos IMF-jelentés megjegyzi: bár az előző miniszterelnök áprilisi leváltása után új kormány alakult, idő előtti választások lehetségesek, ezért kockázatot jelent a magyar „politikai helyzet törékenysége”. A kabinet vállalta: jövőre megszünteti az energiatámogatásokat, 45 milliárddal csökkenti a mezőgazdasági, s megszünteti a lakástámogatást.
*
Felesleges lesz az önkormányzatok forrásaiért is küzdeni: itt minimum 120 milliárd forintos elvonást vállalt a kabinet, amely arra is ígéretet tett az IMF-nek, hogy 40 milliárd forinttal csökkenti a tömegközlekedési támogatásokat. A valutaalap valószínűleg sokallhatta a MÁV működési kiadásait, a szándéklevélben ugyanis ezek csökkentésére is kötelezettséget vállaltak Bajnaiék, ahogyan arra is, hogy jövőre szűkebb körnek jár majd kedvezményes árú jegy. Eldöntött tény, hogy a kutatás-fejlesztési alapot befagyasztják, s hogy megszűnik az előre hozott nyugdíjba vonulás lehetősége.
Az újabb hitel lehívását a kormány a „továbbra is súlyos pénzügyi feszültségekkel” indokolta. A bankok helyzetét illetően nyugodtak lehetnek az IMF illetékesei, hiszen a szándéklevélben a kabinet megerősíti: a bankrendszerünk stabil, s a pénzintézetek jövedelmezősége az idei első negyedévben is magas maradt. Az IMF-hitelből a kabinet egyébként három banknak – az OTP-nek, az FHB-nek és az MFB-nek – összesen 2,4 milliárd eurót (több mint 650 milliárd forintot) adott devizahitel formájában.
Hasonlóan hazánk másik hitelezőjéhez, az EU-hoz, a valutaalap sem bízik a magyar kormányban. Míg Brüsszel havi beszámolási kötelezettséget írt elő a kölcsönért cserébe, az IMF még szorosabbra fogta a gyeplőt. Az állami kifizetésektől a devizatartalékokon keresztül a lejáró adósságokig mindent egyeztetnünk kell az IMF-fel, 7-10 napos adatszolgáltatási határidővel. A magyarországi inflációt is kiemelt figyelemmel kíséri az IMF. Ha a pénzromlási ütem kívül esik egy sávon, akkor konzultálnunk kell a gazdaságpolitikai válaszlépésekről. Amíg az IMF finanszírozza hazánkat, addig hátralékot sem halmozhatunk fel az adósságkezelésben, erre vonatkozóan hétnapos határidővel kell megadjuk az adatokat. A valutaalap szükség esetén tárgyalásokat folytat a hitelprogram meghosszabbításáról.
Mint ismert, nemcsak az IMF, de az EU irányába is szigorú kötelezettségeket kellett tennünk. A múlt hónapban közzétett uniós megállapodásban a kormány vállalta, hogy bevezeti a vagyonadót, csökkenti a táppénzt, elveszi a 13. havi nyugdíjat, megfelezi a közszféra bérkompenzációjának második részletét, s eltörli az új lakásvásárlással kapcsolatos támogatási rendszert. A szigorítások között szerepelt emellett a közszféra 13. havi illetményének elvétele, a családi pótlékra való jogosultság leszállítása 23 évről 20 évre és a gyes időtartamának megkurtítása.
Több százezer főt érint a vagyonadó. Már régen nem csak a felső tízezer megadóztatásáról szól a vagyonadó. Oszkó Péter pénzügyminiszter tegnap elismerte, hogy már több százezer főre becsülhető azoknak a száma, akiknek majd fizetniük kell. A kormányszóvivői sajtótájékoztatón a tárcavezető hangsúlyozta: a munkabérekre rakódó adóterhek csökkenése után még mindig nálunk a legmagasabb az adózás kulcsa a régióban, és még jövőre is elmaradunk a szlovákoktól, a csehektől és a lengyelektől. (Sz. A.)
