A belügyminiszter, Szadek Mahszuli a Farsz hírügynökség szerint kijelentette, hogy Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és a „cionista rezsim” (vagyis Izrael) áll a lázongás hátterében. Mahszuli szerint sok tüntető kapcsolatban állt az Egyesült Államokkal, a CIA-val és a Mudzsahedin Halk iráni emigráns ellenzéki fegyveres szervezettel, s pénzügyi segítséget kaptak tőlük. Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter szerint fontolóra veszik, hogy alacsonyabb szintre szállítják le a Nagy-Britanniához fűződő diplomáciai kapcsolatokat, miután az elmúlt napokban két brit diplomatát utasítottak ki Iránból, és London válaszlépésként ugyancsak távozásra szólított fel két iráni diplomatát. Mottaki vasárnap azzal vádolta Nagy-Britanniát, hogy összeesküvést szervezett a június 12-i választások ellen.
Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vezetője parlamenti képviselőkkel tartott találkozóján leszögezte: a hatóságok nem engednek a tüntetők követelésének, hogy tartsanak új választásokat. Sem a rendszer, sem a nép nem enged az erőszaknak – tette hozzá Hamenei. Nem meglepő hát, hogy az iráni belügyminisztérium nem adott engedélyt a mára tervezett tiltakozó gyűlésekre, amelyeken megemlékeznének az elmúlt napok összecsapásainak halálos áldozatairól.
Budapesten is rezonál az iráni helyzet. A Külügyminisztériumba kérette tegnap Iklódy Gábor külügyi szakállamtitkár, politikai igazgató Irán budapesti nagykövetét, Ali Reza Irvast. Az MTI-nek adott tájékoztatás szerint a találkozóra az EU-elnökséggel egyeztetett közös tagállami fellépés keretében került sor, s azon a politikai igazgató visszautasította azt az iráni vádat, amely szerint egyes EU-tagállamok az iráni elnökválasztással összefüggésben beavatkoztak volna Irán belügyeibe. Hangsúlyozta, az EU-tagállamok joga, hogy az egyetemes demokratikus normák érvényesülésére tekintettel nyilatkozzanak az aggodalomra okot adó iráni helyzetről – írta közleményében Mátrai Zsuzsanna.
A Tankcsapda visszavonult a Marsra klipet forgatni + videó
