Kihátráltak Magyar mögül a szocialisták

Kihátrált az MSZP Magyar Bálint (SZDSZ) az oktatást alapjaiban felforgató négy törvényjavaslata mögül. Egyet ugyanis megtorpedóztak a szocialisták, míg egy másikat váratlanul levettek a parlament napirendről. Az indítványt Magyar Bálint és Sándor Klára mellett az MSZP két vezető oktatáspolitikusa, Szabó Zoltán és Magda Sándor is aláírta.

Pazarló felsőoktatás. Továbbra sem felel meg a felsőoktatás képzési szerkezete a munkaerő-piaci igényeknek, mivel az oktatási tárca nem készített szakmai prognózisokat. A fejvadász cégek szerint tavaly a pedagógus, közgazdász és menedzser szakokon végzett szakemberekből 10–30 százalékos, míg jogászokból és bölcsészekből 30–50 százalékos volt a túlkínálat – mutat rá az Állami Számvevőszék (ÁSZ) felsőoktatásról szóló jelentésének összefoglalója. Az ÁSZ szerint nem ösztönzi a hallgatókat tanulmányaik mielőbbi elvégzésére, hogy az állam minden hallgató esetében 12 félévet finanszíroz. Szerintük ez pazarlás, ráadásul színvonalcsökkenést eredményez. Elégedetlenek a felsőoktatási információs rendszerrel is, amelynek az intézményekkel kapcsolatos valamennyi adatot rögzítenie kellene, ehhez képest csupán az adatok 28 százalékát tartalmazza, miközben 730 millió forintot költöttek a programra. Az ÁSZ rámutat: míg az Európai Unió tagállamaiban 2007-ben a felsőoktatásra átlagosan a GDP 1,2 százalékát költötték, addig nálunk ez az egy százalékot is alig éri el. Kifogásolják az egyetemekkel tavaly kötött hároméves finanszírozási megállapodást is (korábban évente tárgyaltak az adott esztendőre járó állami támogatásról). A hivatal szerint az új rendszer nem ösztönzi az intézményeket az oktatásminőség javítására és a hatékonyabb működésre. Leszögezik: az állam megszegte szerződésben vállalt kötelezettségeit, mivel a felsőoktatási támogatások nem őrizték meg reálértéküket. (F. M.)

F izetésre kötelezett volna mindenkit, aki akár egyetlen félévvel is túllépi a minimális képzési időt – ez lett volna a megtorpedózott javaslat legnagyobb tiltakozást kiváltó pontja. Ez ezrek tanulmányait szakította volna félbe, hiszen a költségtérítés éppen azokon a képzéseken a legmagasabb, amelyeket nehézségük miatt szinte lehetetlen a képzési idő alatt elvégezni. Csak példaként: Magyarék javaslata szerint egy orvostanhallgatónak egyetlen év halasztása vagy ismétlése után 2,5 millió forintot kellene kifizetnie.
Az indítvány másik, az egyetemekre nézve életveszélyes része előírta, hogy az egyes karok bevételük maximum 15 százalékát fordíthatják az egyetemek működőképességének fenntartására. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy az intézmények nyereséges karai nem finanszírozhatják a kevésbé népszerű vagy az átlagosnál költségigényesebb képzéseket, pénz hiányában pedig az egyetemek kénytelenek lennének megszüntetni ezeket.
Szabó Zoltán, az oktatási bizottság szocialista elnöke szerint a költségtérítés fizetésére vonatkozó passzust a szakma tiltakozása miatt vonták vissza, a veszteséges karok finanszírozásának korlátozására vonatkozó részt pedig azért, mert időközben felismerték, hogy az valóban sértené az egyetemek önállóságát. A visszavont indítványnak azonban nem minden pontja vész el. Két nappal ezelőtt Szabó Magyar Bálinttal együtt új törvénymódosító javaslatot nyújtott be, amely a korábbi indítvány fennmaradó két passzusát éleszti újra. Újra a parlament elé kerül az a pont, amely lehetővé teszi, hogy az iskolák külföldi szakértőket alkalmazzanak az új szakok létesítésének engedélyezéséhez. Ez a Magyar Akkreditációs Bizottságot gyengíti, és a külföldi iskoláknak kedvez, mert lehetővé teszi, hogy olyan képzések induljanak, amelyek nem felelnek meg a hazai minőségi követelményeknek. Tovább élne az a passzus is, amely előírja az egyetemeket irányító szenátus tagjainak, hogy dokumentumokkal bizonyítsák megválasztásuk hitelességét.