Szökés és visszatérés a börtönbe
Gérecz 1954. július 18-án, a Duna áradásakor megszökött a váci börtönből. Átúszta a megáradt folyót, és eljutott Budapestre, de három nappal később elfogták. A szökés élményét később Szökés című versében is feldolgozta: a történelmi esemény így nemcsak életrajzának fordulópontja, hanem költészetének része is lett. A szökésért 1955 márciusában további két év börtönbüntetést kapott. Fogsága folytatódott, költői munkásságának jelentős része azonban már ekkor megszületett.
Az 1956-os forradalom idején, november 1-jén a felkelők kiszabadították a Gyűjtőfogházból. A következő napokban bekapcsolódott a forradalmi eseményekbe. November 3-án a kiszabadult fiatal művészek nevében kiáltványt olvasott fel a Politikai Foglyok Országos Szövetségének székházában. A szöveg a nemzeti összefogás és a megbékélés fontosságát hangsúlyozta, egyúttal elutasította a bosszút.
November 5-én már fegyverrel harcolt a szovjet csapatok ellen. Társaival a Blaha Lujza tér és a Dohány utca környékén vett részt az ellenállásban; a harcok során a Dohány utcai Continental Szállóba húzódtak vissza. November 7-én, a Klauzál utca torkolatánál egy szovjet harckocsiból leadott lövés végzett vele. Huszonhat éves volt.
Az életmű utóélete
Gérecz Attila művei csak halála után jelenhettek meg. Életútjának és hagyatékának feltárásában fontos szerepet játszott Hajnal Géza kutatómunkája, amely a kéziratok, levelek és korabeli dokumentumok alapján segített rekonstruálni a költő pályáját. A Gérecz Attila összes művei című kritikai kiadás 2017-ben jelent meg a Kortárs Könyvkiadó és a Tau Terv gondozásában. A kötet a versek mellett műfordításait, prózai írásait és leveleit is közreadja, és a kéziratváltozatok eltéréseit is dokumentálja.
A költő művei más művészeti ágakban is új értelmezést kaptak. Ferenczi György és a Rackajam a Hangzó Helikon sorozatban jelentetett meg lemezt Gérecz verseiből. A megzenésítések a blues és a gospel mellett más zenei hatásokat is felhasználtak.
