Örkény István 1956-os Noteszlapok című művéből idézett Novák Irén helyettes államtitkár a Magyar Írószövetség udvarán tartott beszédében. Mint mondta, ebből megismerhető az az általános lelkiállapot, amelynek íróink és költőink is részesei voltak a budapesti események kapcsán és országszerte.
A Magyar Írószövetség történelmi szerepe
– Az elviselhetetlenség fokát jól mutatja, hogy a forradalom kitörése előtt már megjelentek olyan rendszerkritikus írások, amelyeket korábban elképzelni sem lehetett. Az írószövetség Bajza utcai székháza 1956 októberében a forradalom egyik szellemi központjává vált.
Az itt megfogalmazott kiáltványok, az események krónikái erőt adtak a harcolóknak, támogatást nyújtottak azoknak, akik Márai Sándor szavaival élve ki merték mondani: „Elég volt.” Reményt, hitet és elszántságot adtak, talán a legfontosabbat, amit akkor adni lehetett – fogalmazott Novák Irén.
Kiemelkedő irodalmi munkásságáért Vitéz Ferenc írónak, költőnek, irodalomtörténésznek ítélte oda idén az 1995-ben alapított Arany János-díjat a Magyar Írószövetség Arany János Alapítványának kuratóriuma, amelyet az ünnepségen vehetett át Vitéz Ferenc.
Hegedűs Imre János irodalomtörténész laudációját Lázár Balázs színész olvasta fel. Az irodalomtörténész Vitéz Ferenc életművét monumentálisnak nevezte. Vitéz Ferenc lírikus, prózamester, irodalomtörténész, újságíró, lapalapító, tankönyvíró egyetemi docens és rektorhelyettes is egyben, akinek eddig hatvan önálló kötete jelent meg – hangzott el többek között a méltatásban.
Az ünnepségen átadták a Magyar Írószövetség 2019-ben alapított Debüt-díját, amelyet idén is három ifjú szerző kapott meg: Birtalan Andrea Mifelénk nincsenek padok című verseskötetéért, Kovács Újszászy Péter A csupaszodás gótikája című munkájáért, valamint Sarnyai Benedek Elfeledték magukat című prózakötetéért. Végül megkoszorúzták az 1956-os és a Gérecz Attila-emléktáblát az írószövetség udvarán.
