Kurtítják a gyermekgondozási segélyt

Nem hatott az MSZP-re sem a szakma, sem az ellenzék, de még a köztársasági elnök véleménye sem, hiszen ma lényegi változás nélkül terjeszti újra a parlament elé a gyes idejét megkurtító törvénymódosító javaslatát. A Fidesz–KDNP ismét hangsúlyozta: meg kell adni a választás lehetőségét az édesanyáknak, a szocialisták viszont úgy látják, éppen ezzel a törvénnyel biztosítják azt.

Továbbra is azt javasolja a Fidesz–KDNP, hogy az édesanyák dönthessenek arról, vissza akarnak-e térni a munkába gyermekük hároméves kora előtt vagy sem – jelentette ki Soltész Miklós (Fidesz–KDNP) a ma parlament elé kerülő törvénymódosítással kapcsolatban, amely más változások mellett a 2010. május elseje után születő gyerekek esetében háromról két évre csökkentené a gyermekgondozási segély (gyes) időtartamát. A májusban elfogadott törvényt Sólyom László köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek, mert nem ért egyet a gyes időtartamának csökkentésével. A kormány nem tervezi a visszaküldött jogszabály szövegének módosítását, de kiegészíti egy paragrafussal, amely október 15-ig több feladatot is szab a kormánynak, például törvényjavaslat benyújtását a közszférában a kötelező részmunkaidős foglalkoztatás bevezetésére azoknál a kismamáknál, akik a gyermekgondozási ellátás igénybevétele után a korábbi munkahelyükre szeretnének visszatérni, gyermekük két- és hároméves kora között.
Soltész Miklós szerint a szocialisták módosító indítványukkal egyértelműen bizonyították: nem érdekli őket, hogy a kisgyermekes családok hogyan élnek, és az sem, hogy a gyermekvállalás előtt álló fiatalok miként nevelik majd fel gyermekeiket. A politikus szerint a szocialisták megbuktak matematikából is, hiszen a gyes összege havi 28 500 forint, amely éves szinten 340 ezer forint, ezzel szemben a bölcsődei normatíva 540 ezer forint gyermekenként évente. Ráadásul amennyiben az édesanya nem tud elhelyezkedni, és álláskeresési támogatást kap, akkor fél év alatt 300 ezer forintot kell az államnak számára kifizetnie.
Vidorné Szabó Györgyi (MSZP) elismerte: a bölcsődei férőhelyek létesítése valóban lényegesen többe kerül, mint az édesanyák „otthon ragasztása”, de álláspontja szerint ezekkel az intézkedésekkel az édesanyák számára a valódi választás lehetőségét teremtik meg.
A Magyar Bölcsődék Egyesülete (MBE) elnöke lapunknak elmondta, a jelenlegi becslések azt mutatják: abban az esetben, ha megszavazzák a szóban forgó törvényt, a mostaninál kétszer több bölcsődei férőhelyre lesz szükség. Acsainé Végvári Katalin rámutatott: a kormány döntése, miszerint 10-ről 12-re emeli a csoportlétszámot, csak legalizálja az eddigi gyakorlatot, hiszen a bölcsődék jelenleg is 120 százalékot teljesítenek, vagyis 12 gyermeket foglalkoztatnak egy csoportban, miközben 10 gyermek után kapnak normatív támogatást. A jelenlegi 590 hazai bölcsőde hivatalosan 25 700 férőhelyet biztosít, ám a valóságban 32-33 ezer gyermeket fogad be. Amennyiben elfogadják a szigorítást, mintegy 60 ezer férőhelyre lesz igény, ám a kormány csak 15 ezerrel képes bővíteni a jelenlegit.
Jegyzet a 7. oldalon