Lazán ellenőrzik az ételeinket

Nem saját vizsgálatukból, hanem egy vállalkozó bejelentése alapján értesültek róla a hatóságok, hogy egy, az üzletek polcaira is felkerülő liszt ártalmas az egészségre. A felügyeleti szervek csak a bejelentés után mentek el a bajai malomba, ahol ők is azt az eredményt kapták, hogy a liszt nem fogyasztható. Ugyanakkor úgy vélik, hogy a toxin nem veszélyes a lakosságra. A történések emlékezetünkbe idézhetik azt az egy évvel ezelőtti esetet, amikor a lapunk által leleplezett hamis mézet nem a hatóságok távolíttatták el a polcokról, hanem az üzletlánc maga vonta be a terméket.

Bevonják egy bajai malom lisztjeit az üzletek polcairól, mert ártalmasak az egészségre. A vizsgálatokból kiderült, hogy a fuzáriumgomba egyik olyan toxinja van benne, ami nagyobb mennyiség elfogyasztása esetén hányást és hasmenést okozhat. A problémát nem a hatóságok vették észre, hanem egy Fejér megyei cég, amely vásárolt az áruból, majd megvizsgálta azt. Az egészségre ártalmas anyagra rábukkanó cég ezután értesítette a hatóságokat és a lisztet gyártó bajai Diamant Malom International Kft.-t is. A szennyezett termékek onnan ismerhetők fel, hogy a fent említett bajai társaság gyártotta őket, és az egyik fogyaszthatósági ideje 2009. december 15-én, a másiké pedig november 28-án jár le. Aki ilyen terméket vásárolt, és még nem használta fel, vigye viszsza a vásárlás helyére, ahol kötelesek ezeket visszavenni. A liszt egyébként bárhol az országban felbukkanhat, mert a gyártó nagykereskedőknek is forgalmazott – közölte a távirati iroda.
A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal egyébként a múlt héten azt állította, hogy a lakosságot nem veszélyezteti az egészségügyi határértéket meghaladó toxin, mert ez a méreg nem okoz hormonális elváltozást, és nem rákkeltő. A hivatal optimizmusa már csak azért is érdekes, mert azt ők is elismerik, hogy ha valaki sokat fogyaszt egy ilyen mérgező termékből, akkor hányással, hasmenéssel járó panaszok jelentkezhetnek nála. Ráadásul a gabonában talált anyagról az állatkísérletek során kiderült, hogy fokozta a fertőzések iránti fogékonyságot.
Az eset kapcsán felmerül a kérdés, hogy megfelelően végzik-e a munkájukat a hatóságok, ha ilyen könnyelműen ítélik meg azt, hogy mérgező anyagokkal szennyezett élelmiszerek kerülhetnek a családok asztalára. Még mindig találni emberi fogyasztásra alkalmatlan lisztet a boltok polcain, holott már több mint egy hete kiderült, hogy egyes gabonatermékeknél határérték feletti a fuzáriumtoxin mennyisége. Ráadásul korábban már annak gyanúja is felmerült, hogy egy szegedi kislánynak a toxinnal szennyezett gabonapehely okozott egészségügyi problémákat.
Lapunk megkereste a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatalt, ahol közölték, hogy nem tettek lépéseket a szennyezett gabona miatt, mert nekik sem jogkörük, sem laboratóriumuk nincs a vizsgálatok elvégzésére. Mint elmondták, a mérések a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumra tartoznak. Süth Miklós főállatorvos, a minisztérium államtitkára ugyanakkor továbbpasszolta a labdát, és közölte, hogy a vizsgálatok elvégzése a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állat-egészségügyi Igazgatóságának a feladata. Süth Miklós lapunkkal közölte: jelenleg úgy tűnik, hogy az egészségre ártalmas liszt nem import-, hanem hazai gabonából készült. Az államtitkár szerint a termékek körüli problémákra általában a gyártók vagy forgalmazók belső vizsgálatai során derül fény. A minisztérium ilyenkor az áru visszavonását felügyeli, ami egyébként a terméket gyártó vállalkozó feladata.
Fiebert István állatorvos, a mezőgazdasági bizottság ellenzéki szakértője az ellenőrzések kapcsán lapunknak elmondta, hogy az alapanyagok minőségéért elsősorban a gyártó a felelős, vagyis neki kell megvizsgálnia, hogy miből készíti a termékeit. A hatóságok azt felügyelik, hogy a cégek rendesen ellenőrzik-e az alapanyagaikat – tette hozzá.
A hatósági ellenőrzés tehetetlenségére egyébként több példa is akadt az utóbbi hónapokban. Elég csak arra az esetre visszaemlékezni, amikor az ellenőrző szervek helyett lapunk derített fényt arra, hogy hazánkban a méz névre hallgató termékek jó része hamisítvány. Miután az erről szóló cikkünk megjelent, a hatóságok nem tettek semmit. Ez annál inkább meglepő, mert lapunk nemzetközi hírű, feddhetetlen laboratóriummal végeztette el a mézhamisítást leleplező vizsgálatokat. Végül azért kerültek le a hamisítványok a polcokról, mert a Tesco szintén megvizsgáltatta a termékeket, és miután a Magyar Nemzetével egyező eredményre jutott, maga távolította el a hamis mézet. A hatóságok ugyanis még az eredmények napvilágra kerülése után sem kötelezték visszavonásra az áruházat.