Lőcse városa is felkerült az előkelő nemzetközi listára

Ellenszavazat nélkül döntött szombaton a Sevillában ülésező bizottság arról, hogy felveszik az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világörökségi listájára Lőcsét. A város 2006-ban pályázta meg az előkelő címet.

Leplezetlen büszkeséggel és örömmel tudatta a szlovák sajtó képviselőivel Miroslav Vilkovsky, Lőcse város polgármestere, hogy ellenszavazat nélkül született meg Sevillában a döntés: az UNESCO világörökségi listájára kerül Lőcse városa és Lőcsei Pál mester alkotása, a Szent Jakab-templom gótikus oltára. A városi önkormányzat 2006-ban döntött úgy, hogy világörökséggé nyilváníttatja a várost, amelynek történelmi központja és az egykori települést ölelő várfala szinte a csodával határos módon, érintetlenül fennmaradt.
Igaz, nem önálló egységként kapta meg az előkelő címet, mivel hozzácsatolták a Szepes vára és környéke világörökségi egységhez, amely még 1993-ban került az UNESCO listájára. Ennek viszont Mária Novotná, a lőcsei Szepességi Múzeum igazgatója örül igazán. Mint mondja, a látogatók a történeti műemlékegységen belül végigkísérhetik egy régió, egy táj középkori fejlődését. Megismerkedhetnek a szepesi várral mint a hatalom szimbólumával, a szepesi székesegyházon keresztül az egyház szerepével, s azzal, miként zajlott a hétköznapi élet Lőcsén, a szabad királyi városban. A polgármester és a múzeum igazgatója bízik abban, hogy a kitüntető címnek köszönhetően megnő a városban az idegenforgalom. Nem rejtik véka alá abbéli reményüket sem, hogy immár a szlovák kormány is mélyebben a zsebébe nyúl, amikor a település gazdag történelmi-kulturális értékeinek a restaurálásáról, rekonstruálásáról lesz szó. A város költségvetése ugyanis nem bírja el az ezzel járó kötelezettségeket egyedül.
Lőcse történelmi része még ma is szinte sugározza az érzést, hogy a középkor egyik jelentős központjáról van szó. A hatalmas tér, s annak három meghatározó építménye – a Szent Jakab-templom, a városháza épülete és az üzletközpont – arról tanúskodik, hogy az egyházi, a világi hatalom és a gazdasági élet központja volt a város. Kulturális-történelmi örökségként mégis kiemelkedik a sorból a Szent Jakab-templom, amelyet még 1245-ben kezdtek építeni román stílusban, amely a későbbi hozzáépítésekkel és felújításokkal kapott gótikus jelleget. Tizenegy gótikus és reneszánsz oltárával önmagában is felkerülhetne az UNESCO listájára. Itt található Lőcsei Pál 1502-ben készített oltára is, amely 18,6 méteres magasságával a világ egyik legszebb és legnagyobb ilyen jellegű gótikus alkotása, a Thurzó-kápolnában pedig nemcsak a Thurzók síremlékei sorakoznak, itt temették el Thököly Imre és Zrínyi Ilona egyetlen gyermekét is.
Illik azonban megemlékezni a Szűz Mária-templomról is, amelyet a ferencesek építtettek a XIV. században, vagy a minorita Szentlélek-templomról, amely 1751-ben épült barokk stílusban. A városban látható az egykori Breuer-nyomda épülete is, ahol a híres Lőcsei kalendáriumot nyomtatták.