Magyar Bálint liberális hat elemije

Valóban elképesztő ötlet Magyar Bálint törvénymódosító javaslata, amely megszüntetné a tantárgyakat az általános iskola első hat osztályában, felszámolná a nyolc évfolyamos gimnáziumokat, és megtiltaná a házi feladatot a hét végére. Ennél megdöbbentőbb, hogy az Országgyűlés szocialista többségű oktatási bizottsága mindezt támogatta, ám a pedagógusszakma felháborodása miatt általános vitáját őszre halasztották. A neoliberális javaslatcsokor mögött megbúvó valódi szándékra eddig még senki nem mutatott rá, mintha senki sem vette volna észre. Pedig nem hirtelen jött ötletről van szó, hanem olyan doktriner elképzelésről, amellyel Magyar már első minisztersége idején megpróbálta fenekestül felforgatni a honi közoktatást, majd másodszor is kísérletet tett rá, most pedig ismét asztalra került az eredeti terv álcázott formában.
Mert itt egyáltalán nem az a lényeg, hogy tantárgyi keretek között vagy a nélkül hatékonyabb a tanulási alapkészségek fejlesztése. A nyolcosztályos gimnáziumok likvidálása sem fő cél, csupán következmény, illetve eszköz a magasabb cél elérése érdekében. A házi feladatokra vonatkozó bárgyú tilalomról viszont nem lehet mást mondani, mint hogy trükk, kifejezetten figyelemelterelő mozzanat. Mást akart és szeretne ma is elvégezni Magyar Bálint. A közoktatási rendszer szilárd vázát, az iskolaszerkezetet vette célba, ezt próbálja lerombolni, megtámadta már a Horn-kormány idején és rögeszmésen támadja újra meg újra, hogy aztán a neoliberális víziók szerint építhessen másikat a romokon.
Már az gyanút ébreszthetett volna, hogy az indítvány a tanulási készségek megalapozásának időszakát a hagyományos négyosztályos alsó tagozat helyett hat évfolyamra tervezi. Miért? Nyílt válasz helyett Magyar és szakértői kezdettől fogva arra hivatkoznak, hogy a négy évfolyamos alsó tagozat nem tölti be alapozó funkcióját. Csakhogy ez nem igaz. Indoklásként az OECD által 1997-ben megrendelt és 2000-re elkészült PISA-jelentést szokták lobogtatni, miszerint a 15 éves fiatalok olvasási és szövegértési készségét tekintve a vizsgált 32 fejlett ország közül a 23. helyet foglalta el hazánk. Ám elhallgatják a frissebb, 2001-es IEA (pedagógiai kutatóintézetek nemzetközi szövetsége) vizsgálatának eredményét (PIRLS-jelentés). A fentebbinél tágabb körben, 35 országban ugyancsak az olvasási és szövegértési készséget mérte fel, de nem a kamaszoknál, hanem éppenséggel a negyedik osztályban. Kimutatta, hogy a 35 ország rangsorában az előkelő 8. helyen állnak a magyar gyerekek. Tehát a négyosztályos alsó tagozat igenis eredményesen elvégzi az alapkészségek fejlesztését, nincs szükség hat elemire.
Azt is meg lehetett volna kérdezni: miért a nyolc évfolyamos gimnáziumok állnak Magyar Bálint útjában, a hatosztályosok miért nem? A magyarázat szintén az iskolaszerkezethez kötődik. A nyolc évfolyamos gimnázium léte szorosan függ a jelenlegi 4+4+4 éves (általános iskolai alsó tagozat, felső tagozat, középiskola), 4+8-ra és 8+4-re egyaránt könnyen tagolható struktúrától. Nyilván önmagától is megszűnne, ha a négyosztályos alsó tagozatot sikerülne kicserélni hat elemire. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a nyolc évfolyamos gimnáziumok tapasztalható sikere visszahat az alapozó szakaszra, erősíti a négyosztályos alsó tagozat pozícióit. A liberális reformerek főként ezért szeretnék felszámolni a nyolcosztályos gimnáziumi hálózatot.
Mit tennének a helyébe? Emlékeztetőül, a Horn-kormány minisztereként Magyar Bálint és közoktatási helyettes államtitkára, Báthory Zoltán a 12 évfolyamra készült Nemzeti alaptantervet (NAT) 6+4+2 éves szakaszokra osztotta fel (tartalmáról most ne beszéljünk), amely előre vetítette a nyolcosztályos általános iskola fokozatos felszámolását, a nyolc évfolyamos gimnáziumok megszüntetését, de derékba törte, így kivégezte a négy évfolyamos gimnáziumokat és szakközépiskolákat is. Ezzel teljessé vált volna a hagyományos, működőképes és – minden nehézség ellenére – még mindig megfelelően (Csath Magdolna szerint a társadalmi alrendszerek közül a legjobban) teljesítő közoktatási rendszer lerombolása. Ám senki nem tudta pontosan, hogy a drasztikus váltásnak mi az értelme, azt sem, mit jelent a 6+4+2-es szakaszolás, legfeljebb annyit, hogy immár hatosztályos lesz az általános iskola, a 4-es szakaszt alsó, a plusz 2 évet felső középfoknak nevezték el. A bomlás jelei már szépen mutatkoztak, sőt kitűzték (természetesen az első és a hetedik osztályokban) a NAT bevezetésének időpontját. Szerencsére közbejött a kormányváltás, és a polgári oktatásirányításnak sikerült stabilizálnia a 8+4-es iskolai struktúrát.
Nos, itt gyökereznek Magyar Bálint törvénymódosító javaslatai, innét táplálkoznak oktatáspolitikusi ambíciói, amellyel a nagy reformerek szintjére szeretett volna emelkedni. Kudarcot vallott. Csalódottságának következménye a makacs, mind szánalmasabb, változatlanul kártékony, de kártékonyságában is gyengülő próbálkozás.

A szerző oktatáspolitikus