Mégiscsak van multikedvezmény

A nagyvállalkozásoknak nyújtott adókedvezményeket szinte kivétel nélkül a multinacionális vállalatokra szabták – véli Róna Péter. A közgazdász ezért úgy látja: a pénzügyminiszter kitérően fogalmazott, amikor arról beszélt, hogy idehaza nincs multi-adókedvezmény. Az Országgyűlés tegnap döntött a jövő évi adótörvényekhez érkező módosító javaslatokról.

A jövő évi adótörvényekhez – köztük a vagyonadóról szóló jogszabályhoz – érkezett módosító javaslatokról szavazott tegnap az Országgyűlés. A képviselők elsősorban a kormány által támogatott indítványokat fogadták el, amelyek közül felszólalásában a pénzügyi tárca államtitkára emelt ki néhányat. Katona Tamás például közölte, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban elhangzott érveket figyelembe véve nem az eredetileg tervezett 32 százalékos, hanem csupán 25 százalékos adót vetnének ki a béren kívüli juttatások egy részére. Így minden bizonnyal ennyi adót kell majd fizetnie a munkáltatóknak egyebek között a dolgozóiknak adott üdülési csekk, iskolakezdési támogatás, melegétkezési utalvány és bérlet után.
Döntöttek a képviselők a vagyonadóról szóló jogszabály módosításairól is. Miként az várható volt, a kabinet és a szocialisták támogatták az SZDSZ több indítványát. Elsőként a vagyonadó átnevezéséről szóló javaslatot, s így az új közterhet egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adónak keresztelték el. Feltehetőleg a kormány is rájött arra, hogy elképzelése sok minden, csak nem tényleges vagyonadó. Emellett megszavazták a képviselők a liberálisok másik javaslatát, amely a több ingatlannal rendelkezőket – bizonyos szabályok szerint – mindegyik ingatlan után adófizetésre kötelezi. Végül támogatásra talált a szabad demokraták azon elképzelése is, amely csekély mértékben csökkenti az új adó kormányzati tervekben szereplő kulcsait. Így a harmincmillió forintnál nagyobb értékű ingatlanok után a ház vagy otthon forgalmi értékének harmincmillióig terjedő része után 0,25 százalék, a harminc- és ötvenmillió közötti rész után 0,35 százalék, az efeletti rész után pedig fél százalék lesz az adó.
Eközben érdekes vita alakult ki a hazai multik adókedvezményeit illetően. Oszkó Péter pénzügyminiszter vasárnap, a Hír Televízióban – Róna Péter közgazdász korábbi, lapunknak adott nyilatkozatára reagálva – azt mondta: csak városi legenda, hogy Magyarországon van multi-adókedvezmény, s nem igaz, hogy a multinacionális vállalkozások évente nagyjából ezermilliárd forint támogatást kapnak az államtól. Szerinte ezeknek a téves nézeteknek a hangoztatása pusztán az emberek hergelésére jó. Közölte továbbá, hogy minden hazánkban tevékenykedő vállalkozás igénybe veheti a különböző adókedvezményeket, ám tény, hogy a nagyberuházásokhoz kapcsolódó dotációkat elsősorban a nagyvállalatok kaphatják meg. – A miniszter egyszerűen kitért a kérdés elől – közölte Róna Péter. A közgazdász szerint Oszkó állítása annyiban igaz, hogy a nagyberuházások kedvezményeit nagyvállalatok veszik igénybe, ám az effajta adózási lehetőségeket szinte kivétel nélkül a multikra szabták. A szakember egyébként üdvösnek tartaná, ha a tárcavezető számokkal is alátámasztaná véleményét. – Ha a Pénzügyminisztérium adatai szerint a nálunk működő multik összesen több adót fizetnek, mint a magyar cégek, akkor az erről szóló statisztikát hozzák nyilvánosságra – mondta Róna Péter, majd folytatta:– Számításaim szerint ugyanis ennek pontosan az ellenkezőjéről van szó; a magyar vállalkozások fizetnek többet. A közgazdász egyébként kíváncsi lenne rá, az alkotmány mely passzusai hatalmazzák fel a kormányt arra, hogy a hazai adófizetésről egyéni megállapodásokat kössön multicégekkel, merthogy más országokban ez nem képzelhető el.

Pénzt bármiből. A „pókertörvény” módosításairól is szavazott tegnap az Országgyűlés. A szocialista képviselők által jegyzett beadvány azt célozza, hogy a szerencsejáték-törvény biztosítsa a jogi hátteret élő pókerjáték szervezésére. Az eredeti beadvány olyan vállalkozásokat engedne a piacra, amelyek legalább ötvenmillió forintos törzstőkével rendelkeznek. A költségvetési bizottság által beadott módosító indítvány szerint azonban huszonötmilliós törzstőke is elegendő lenne. A kezdő tétet ötszáz, illetve ezer forintban határozták meg, a maximális nevezési díj ötvenezer forint lehet.