Motorbőgetés

Szerdán végleg eldőlt a kérdés, nem lesz jövőre ellen-Formula–1. A párizsi Motorsport Világtanács ülésén megállapodás született a Nemzetközi Automobil-szövetség és a Formula–1-es Csapatok Szövetsége között. A következő szezonban megmaradnak az idei szabályok, és Max Mosley, az automobil-szövetség elnöke sem jelölteti magát újra a szervezet élére az októberi választásokon, sőt mandátuma lejártáig már bele sem szól a sportág ügyeibe.

Harmincöt évet adtam az életemből a Formula–1-ért. Ráment a házasságom, ezért holtbiztos, hogy nem hagyom szétesni – fogadkozott Bernie Ecclestone, a sorozat felvirágoztatója a The Times című újságnak. Ötvenkilenc éves történetének legnagyobb válságán van túl a motorsport királykategóriájának nevezett Formula–1. A vita középpontjában Max Mosley, a Nemzetközi Automobil-szövetség (FIA) elnökének személye és a pénz állt. Az utóbbi években folyamatos változások, változtatások jellemezték a sportágat. A FIA időről időre újabb szabálymódosításokat és technikai megszorításokat vezetett be. Ezt hol a futamok izgalmasabbá tételének szándékával indokolta, hol azzal, hogy a hatalmas költségvetéssel dolgozó istállók, mint a Ferrari vagy a McLaren, ne tudjanak túl nagy fölénybe kerülni a kisebb, szegényebb csapatokkal szemben. Nehézkesen, de mindig megszületett végül a megegyezés a változtatásokról. Éppen ezért senki nem gondolta volna, hogy Mosley néhány hónapja hozott döntése nyomán a csapatok vezetőinél végleg betelik a pohár, és a Formula–1-ből való kiválással kezdenek fenyegetőzni.
Történt, hogy Mosley a csapatok beleegyezése nélkül 45 millió eurós költségvetési határt vezetett be a jövő évi szezontól, ami elég rosszul érintené a Ferrarit, a McLarent s a Toyotát, amelyek szezononként 300–350 millió eurót költenek fejlesztésekre. A FIA elnöke a felháborodást látva hajlandó volt egy kicsit engedni. Kikötötte, hogy bármennyit lehet költeni az adott évben, de aki belül marad a 45 milliós kereten, kevésbe szigorú technikai feltételek szerint építheti meg versenyautóját. Ez azt is eredményezheti, hogy valaki kevesebb pénzből esetleg gyorsabb járművet tudna készíteni, mint azok, akik dollárszázmilliókat költenek el. Végül a FIA és a FOTA (Formula–1-es Csapatok Szövetsége), amelynek tagja a Ferrari-, a McLaren-, a Renault-, a BMW-, a Toyota-, a Brawn- és a két Red Bull-csapat, megállapodott abban, hogy eltöröljék a költséghatár alattiakra és felettiekre vonatkozó eltérő technikai szabályozást, de Mosley változatlanul kitartott azon álláspontja mellett, hogy a kiadásokat maximalizálni kell. Az elnök főként a válsággal indokolta ragaszkodását a költséghatárhoz, illetve, mint mondta, új csapatokra is szüksége van a sportágnak.
Tény, hogy a recesszió nehéz helyzetbe hozott sok autógyárat és beszállítót. Jól mutatta ezt a Honda váratlan kiválása a sorozatból, de mindezek ellenére a Formula–1-ben továbbra is stabil hátterű csapatok versenyeznek. Egyes vélemények szerint Mosley egyszerűen megijedt a japánok kivonulásakor, hogy idővel elfogyhatnak az istállók, ezért olyan kiutat választott, amellyel háromnegyed év alatt új tagok érkezését biztosíthatta volna a sorozatba.
Ecclestone azzal próbálta bomlasztani a FOTA egységét, hogy nyilvánosságra hozott évtizedekig titkolt adatokat arról, melyik istálló miként részesedett a Formula–1 bevételeiből (a közvetítések jogdíjaiból, a pályákkal való szerződések megkötéséből), de még ez sem gyengítette meg a tömörülést. Pedig a Ferrari a maga majdnem 100 millió eurójával messze a legtöbbet kapja a bevételekből, és ez más helyzetben valószínűleg visszatetszést váltott volna ki a többi csapatból.
A versenysorozat következő évadára a múlt hét végéig lehetett nevezni, de a határidőt csak az újonnan jelentkezők és két FOTA-n kívüli, de már a Formula–1-ben versenyző csapat, a Williams és a Force India tartott be. Mosely ezért kitolva a határidőt azzal a javaslattal állt elő, hogy a FOTA-s istállók is nevezzenek be, majd aztán ráérnek megvitatni a részleteket. Ebbe viszont a FOTA tagjai nem mentek bele, hiszen ha neveznek, már nem ők diktálják a feltételeket. Így a csapatvezetők javaslattal álltak elő, amelyben azt kérték, először beszéljék meg a vitás ügyeket, hogy ki mennyit kap, illetve tisztázzák a technikai szabályokat, és azt követően szívesen neveznek 2010-re. Már úgy tetszett, közelednek az álláspontok, mikor a Ferrari a múlt csütörtökön közölte, semmit nem enged a FOTA következő idénybeli követeléseiből, és szinte a FIA-val történő tárgyalásoktól is elzárkózott. Bejelentette, hogy saját versenysorozatot indít. A végleges nevezési listát azóta sem látta senki.
– Nem veszem komolyan, az egész csak magamutogatás és időhúzás, amelynek vége lesz 2010 eleje és márciusa között. Mindenki megnyugszik és versenyezni fog – nyilatkozta a váratlan bejelentés után a FIA elnöke.
Ezt követően a FIA perrel fenyegette meg a FOTA-t, mivel az számtalan szabályt szegne meg, amennyiben valóban beváltaná említett terveit, majd mutatva békülési és megegyezési szándékát, visszalépett a kilátásba helyezett pertől. „Úgy gondolom, inkább tárgyalnunk kellene, mint pereskedni” – nyilatkozta Mosley.
Természetesen elkezdődtek a találgatások, vajon életképes tudna-e maradni a Formula–1-re hajazó új sorozat. Újságírói és más szakvélemények szerint igen. Luca di Montezemolo, a Ferrari elnöke szerint is, hiszen övék az összes nagy név mind a csapatok, mind a pilóták tekintetében: McLaren, Ferrari, BMW; Raikkönen, Hamilton, Alonso. Nem jelenthet problémát olyan tévécsatornák találása sem, amelyek hajlandó közvetíteni a futamokat, hiszen naponta alakulnak tévétársaságok. A FOTA azt is tervezte, hogy az új bajnokság irányítása átláthatóbb lesz, újabb résztvevőket fog vonzani, jobban odafigyel majd a szurkolók kívánságaira, beleértve az alacsonyabb jegyárakat is. A kétszeres világbajnok, Fernando Alonso úgy nyilatkozott a múlt héten, hogy az új sorozaté a jövő, és az eddigi Formula–1-nek annyi. Hozzátette, ez utóbbiban csak átlagos motorok, kis csapatok és névtelen versenyzők vesznek majd részt.
Max Mosley a múlt vasárnapi Brit Nagydíjon közölte, készen áll a FOTA-val történő további egyeztetésekre, valamint a felek álláspontjának közeledését bizonygatta a médiában. Ezt akkor Stefano Domenicali, a Ferrari, illetve Martin Whitmarsh, a McLaren főnöke egyaránt cáfolta.
– Eleget beszéltünk már. Közzétettük a közleményünket, az pedig eléggé egyértelmű volt. Már egy hete azon dolgozunk, hogy összeállítsuk a saját bajnokságunkat. Péntek óta semmi sem változott – nyilatkozta Flavio Briatore, a Renault csapatfőnöke az Autosport című szaklapnak.
– Nem várhatunk januárig azzal a döntéssel, hogy milyen irányba menjünk. Minden egyes nappal és héttel csökkenni fognak a megbékélés esélyei. Nem hiszem, hogy az új bajnokságban a csapatok működését nehezebb lesz finanszírozni, de amiatt sem aggódom, hogy nehezebb lesz szponzorokat találni az F–1-es logó hiányában – mondta a Brawn GP tulajdonosa az Autosport című lapnak. Mosley ezt cáfolva azt nyilatkozta, nem hiszi, hogy a FOTA képes saját bajnokság fenntartására, és meggyőződése szerint csak idő kérdése, hogy megoldódjon a FIA és a csapatok közötti vita.
És meg is oldódott, igaz, ehhez neki kellett megbuknia.
– Most már béke van, nem lesz szakadás. Egyetlen Formula–1-es világbajnokság marad, megegyeztünk. A kiadásokat két éven belül a kilencvenes évek szintjére csökkentjük – nyilatkozta Mosley a BBC-nek.
Egy biztos: a FOTA végig nyerésben volt. A FIA elnöke is tudta, hogy hatalmas bukás lenne új Formula–1-es versenysorozatot indítani nagynevű csapatok és sztárpilóták nélkül. Keveseket vonzana, a „nagyokkal” felálló bajnokság viszont annál többeket.