Főként a forint sérülékenysége és az adóemelések nyomán növekvő infláció miatt nem csökkentette a jegybank az alapkamatot, amely immár az ötödik hónapja 9,5 százalékon áll. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának tegnapi döntése nem volt meglepő, mert az árak már az áfa növelése előtt elszabadultak, és a nemzetközi befektetői hangulat is romlott az utóbbi hetekben. Jelenleg még azt sem látni, mikor nyílhat lehetőség arra, hogy a gazdaságra súlyos teherként nehezedő kamatot először lehessen mérsékelni. Elemzők szerint csak nagyon lassú és kis léptékű könnyítés várható az év második felétől, ehhez azonban az szükséges, hogy hazánkat kevésbé kockázatosnak lássák a pénzpiacok.
– A következő hónapokban a lakosság csökkenő fogyasztása és a mélyülő válság kordában tarthatja az inflációt, de még így is csak nyolcszázalékos alapkamatra látunk esélyt az idén – derül ki a Takarékbank elemzéséből, amely szerint csak nagyon óvatos csökkentéssorozattal lehetne elérni ezt a szintet. A távirati irodának nyilatkozó londoni piaci elemzők szerint minden gazdasági mutató amellett szól, hogy el kellene kezdeni az alapkamat lefaragását, és még ebben az évben két százalékpontos mérséklést tartanak indokoltnak.
– A kamatcsökkentés kétségkívül élénkíti a gazdaságot, azonban a fellendülés ellen több más tényező is dolgozik – hangsúlyozta a döntést követő sajtótájékoztatón Simor András. Az MNB elnöke a pénzügyi kockázatok közül az állampapírpiac egyelőre gyenge teljesítményét emelte ki, meglátása szerint ugyanis olyan kevés államkötvényt sikerül csak eladni, „hogy az a kép alakul ki, hazánk nem tud a piacokról elég hitelt felvenni”. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének átalakításával kapcsolatban közölte: nincs napirenden a felügyelet beolvasztása a jegybankba.
spanyol foci
Viníciusnak őrjöngő szurkolók állták útját, a Real Madrid máris kifogásokat keres
