Oroszok kontra Mol

Előfordulhat, hogy visszaadják az orosz államnak a félig a magyar Mol tulajdonában lévő vegyesvállalat által kiaknázott nyugat-szibériai Zapadno-Malobalikszkoje (ZMB) kőolajmezőt – értesült a Kommerszant.
A távirati iroda beszámolója alapján az orosz napilap szerint az ásványkincsekkel foglalkozó Rosznyedr orosz állami ügynökség illetékesei tegnap tekintették át a 2016-ig érvényes kitermelési engedély sürgős visszavonását.
Mint írták, az indok az lehet, hogy a ZMB nem hasznosítja a kőolajjal együtt feltörő földgáz 95 százalékát, pedig a kitermelési engedély ezt előírja. A gázt a Rosznyefty állami vállalat vezetékrendszerébe lehetne továbbítani, a társaság azonban nem akarja átvenni a fűtőanyagot.
A távirati iroda összefoglalójában az áll, hogy a Mol még 2002-ben eredetileg a Jukosz olajcéggel alapította a nyugat-szibériai Hanti-Manysi Autonóm Területen lévő ZMB Kft.-t, hogy kiaknázhassák az olajmezőt, fele-fele tulajdoni aránnyal. Három évvel később viszont a vegyesvállalatot is elérte a Jukosz elleni állami hadjárat, s a vállalat feldarabolása során annak ötven százaléka a Rusznyeftyhez (mely nem azonos az orosz állami céggel) került.
A Kommerszant által idézett szakértők úgy vélik, a ZMB problémáinak hátterében a vegyesvállalatban lévő Rusznyefty-részesedés iránti érdeklődés húzódhat meg. A Rosznyefty 2004-ben megvette a Jukosz fő termelőegységét, s vitatja, hogy a Jukosz a következő évben jogszerűen adhatta volna el a ZMB-ben lévő részesedését a Rusznyeftynek. A Rosznyefty ezért bírósági úton szeretne a Rusznyefty ZMB-hányadának birtokába jutni.
A hír másik érdekessége, hogy a pletykák szerint a Rosznyefty és a Molban 21,2 százalékot birtokló, szintén orosz Szurgutnyeftyegaz közel áll az egyesüléshez.