Segítik a megújulást. Az őssejtek a legtöbb, ha nem az összes többsejtű élőlényben megtalálhatók. Különlegességük, hogy osztódással széles körben képesek a szervezet speciális funkciót ellátó testi sejtjeivé fejlődni. Két fő típusra oszthatók: embrionális őssejtek és felnőtt őssejtek (vagy szöveti őssejtek). Előbbiek a blasztocisztákban (hólyagcsíra állapotban lévő embriókban), utóbbiak pedig a felnőtt szövetekben találhatók meg. A fejlődő embrióban az őssejtek az összes specializált magzati szövetté képesek átalakulni. A felnőtt szervezetben az őssejtek és az elődsejtek a test javító mechanizmusaként szolgálnak, a specializált sejteket felfrissítve, ugyanakkor a folyamatosan megújuló szerveknek – mint a vér, bőr vagy az emésztőrendszer szövetei – normális megújulásában is közreműködnek. (Forrás: internet)
Egy új, őssejteket alkalmazó eljárásnak köszönhetően a jövőben akár hetek alatt jelentősen javulhat azoknak a látása, akiknek szaruhártya-sérülés miatt károsodott a létfontosságú érzékszervük – írta a Daily Mail. A gyógyításhoz az egyén saját sejtjeit használják fel. Sebészi úton vesznek ki őssejteket a páciens ép szeméből, majd ezeket kontaktlencsére ültetik. Tíz nap múlva az őssejtekkel bevont lencsét ráillesztik a beteg szemére, a sejtek pedig innen beépülnek a sérült szaruhártya-területre, ezzel elindítva a regenerációt.
A beavatkozás akkor is végrehajtható, ha mind a két szem szaruhártyája sérült. Ez esetben a látószerv másik, még ép területeiről veszik le az őssejteket. A műtét helyi érzéstelenítés mellett zajlik, a páciens ráadásul már néhány órával az operáció után hazamehet. A Sydneyben található University of New South Wales kutatócsoportja eddig három emberen – két férfin és egy nőn – próbálta ki az új gyógymódot, és mindegyik esetben jelentős javulást értek el. Mindhárom kísérleti alanynak azután romlott el jelentősen a látása, hogy szaruhártyájukat betegség támadta meg. Nick Di Girolamo, az egyetem kutatóorvosa szerint az új eljárás nemcsak egyszerű, hanem egyben olcsó is. Mivel nem igényel különleges műszereket, a fejlődő országokban is sokakon segíthet, ráadásul etikailag sem kifogásolhatóbb, mint egy bőrátültetés. A kutatók most abban reménykednek, hogy a technológiát hamarosan a szem egyéb területeinek és a test más részeinek gyógyításánál is fel tudják használni.
Hasonló, őssejtátültetéses operációkat Magyarországon is végrehajtanak – nyilatkozta lapunknak Tönköl Tamás szemészorvos. Ezeknél azonban kontaktlencse közvetítése nélkül, egyből a célterületbe varrják az ép szemből kivett őssejteket tartalmazó szövetdarabot. Ennél az eljárásnál mindkét szemet operálni kell. A Daily Mailben megjelent kutatás irányvonala a szaruhártya-szakértő szerint bár érdekes, tartalmaz néhány „nehezen elfogadható részt”. Mint mondta, a szemfelszínre illesztett lágy kontaktlencséről lesodródó őssejtek a könnyel többnyire kimosódnak a szemből. Ha meg is tapadnak, akkor azok nem helyben, hanem egy, a felszín alatti speciális ágyban (paliszádban) működnek. A gond az, hogy számos, a szaruhártyát támadó betegségben maga a paliszád is elpusztul. Az orvos szerint egy másik érdekes látáskorrekciós eljárás az amnionmembrán-transzplantáció. Az amnion – mint kifejtette – a belső magzatburok, egy vékony hártya, amely szüléskor távozik az anya szervezetéből. Ezt varrják az orvosok a sérült, heges szaruhártyára. Habár az amnion maga nem tartalmaz őssejteket, hozzájárul az aktivizálódásához, serkenti a hámosodást, csökkenti a szaruhártya ereződését, hegesedését, pár nap vagy hét múltán pedig spontán távozik a szemből pislogás hatására.
Az egészséges, átlátszó, jól működő szaruhártya létfontosságú az éles látáshoz, az adja ugyanis a szem teljes fénytörésének kétharmadát. A szaruhártya felszíni hámsejtjei normális esetben folyamatosan megújulnak: a szélén elhelyezkedő őssejtek osztódásával egyre differenciáltabb sejtalakok jönnek létre. Ezek pótolják az elhasznált hámsejteket. Ha csökken az őssejtek száma, akkor a szaruhártya regenerálódása lelassul, de akár meg is szűnhet. Ilyenkor a kötőhártya erezett szövete rányomul az eredetileg érmentes szaruhártyára, ami átlátszatlanná válik, ezzel megakadályozva a látást.
A Daily Mail információi szerint a vakságot előidéző okok közt a negyedik leggyakoribb a szaruhártyát megtámadó betegség. A látáskorlátozottságnak ez a típusa világszerte csaknem tízmillió embert érint.
