Térdre kényszeríthetik a magyar egyetemeket. Ma dönt a parlament a külföldi iskolák magyarországi térnyerését elősegítő, azokat a hazaiakkal szemben előnyben részesítő, nemzetközi jellegű felsőoktatási intézményekről szóló törvényjavaslatról is. Bár a többek között Magyar Bálint (SZDSZ) nevéhez fűződő indítvány a szakma teljes felháborodását váltotta ki, nagy valószínűséggel megszavazzák azt, az eredeti javaslat átdolgozott változatát ugyanis már egységesen nyújtotta be az MSZP és az SZDSZ. Az indítvány elfogadása esetén a külföldi intézmények is részesülhetnek majd az államilag támogatott, ingyenes férőhelyekben, sőt külföldiek is tanulhatnak a magyar állam pénzén. Ha a külföldi hallgatók száma jelentősen megnő az ingyenes képzésben, azzal a hazai diákok ezrei szorulhatnak ki az államilag támogatott helyekről. Az oktatóknak nem kell majd munkavállalási engedély, máshol szerzett tudományos fokozatukat el kell ismerni nálunk is, és a külföldi iskolák a hazaiakkal ellentétben akkor is viselhetik az egyetem elnevezést, ha az egymásra épülő képzések valamelyikét (alap-, mester-, doktori képzés) nem tudták elindítani. (F. M.)
Nyári rendkívüli ülésszakának utolsó napján az Országgyűlés számos jogszabályról, így a jövő évi adótörvényekről és a hivatalosan vagyonadónak nevezett ingatlanadó bevezetéséről dönt. A jelenleg még az MSZP és az SZDSZ többségével működő parlament képviselői ma titkos szavazáson dönthetnek az Országgyűlés új alelnökének megválasztásáról. A munkáját európai parlamenti képviselőként folytató Áder János július 14-től megüresedő országgyűlési alelnöki posztjára a Fidesz Pelczné Gáll Ildikót jelölte. Ugyancsak határoznak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsa elnökének megválasztásáról. Bajnai Gordon miniszterelnök Farkas Ádámot, az Allianz Bank volt vezérigazgatóját jelölte a posztra. Személyét az ellenzék elutasította, mert a jelölt egy Bajnai Gordon nevéhez köthető gyanús cégüzlet megkötésében is érintett lehet.
Több mint egytucatnyi új adó
A jövő évi adószabályokat tartalmazó, a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosítások szerint jövőre az alsó adókulcs 18 helyett 17 százalék lesz, a sávhatár 1,9 millióról 5 millió forintra változik, efölött 32 százalékra nő az adókulcs. Huszonöt százalék lesz egyes természetbeni juttatások adója. A vagyonadót, új elnevezéssel az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adót a 30 millió forintnál nagyobb értékű ingatlanokra, a nagy értékű autókra, a vízi és légi közlekedési járművekre vetnék ki. A 30 millió forintnál nagyobb értékű ingatlanok után a ház vagy otthon forgalmi értékének 30 millióig terjedő része után 0,25 százalék, a 30 és 50 millió közötti rész után 0,35 százalék, az efeletti rész után pedig fél százalék lesz az adó.
– Jó időben, újabb hatásos válságkezelő lépések – így jellemezte Kékesi Tibor (MSZP) a kormány javaslatait, amelyekkel szerinte „szinte mindenki egyetért, illetve mindenki jól jár”. Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője viszont leszögezte: szakmailag vállalhatatlan, politikailag pedig értelmetlen az ingatlanadó. Megismételte: a szocialisták eddig már több mint egy tucat adónemet vezettek be, az újabb sarcot – bármilyen formában is vezeti be a jelenlegi kormány – a Fidesz kormányra kerülve eltörli. Az SZDSZ országos tanácsa határozatképtelenség miatt a hét végén nem is tárgyalt a kérdésről. Magyarország valamennyi önkormányzati szövetsége, sőt kormánypárti polgármesterek is elutasítják azt a törvénymódosítást, amelynek alapján ezentúl az iparűzési adót az APEH szedné be. Úgy tudjuk, az önkormányzati alapjogokat veszélyeztető ügyben többen az Alkotmánybírósághoz fordulnak. Kósa Lajos (Fidesz) és Botka László (MSZP) módosító javaslata szerint az állami adóhatóság mellett az önkormányzatoknál is lehetővé kell tenni az elektronikus úton történő ügyintézést.
Képviselői fizetések
A parlamentben döntenek az egyes képviselői juttatások és kedvezmények megszüntetéséről szóló törvényjavaslatról, illetve az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosításról is, hogy elkerüljék az ügyben már minden jogi fórumon jóváhagyott népszavazási kezdeményezést. A Magyar Hírlap értesülése szerint a módosítást éppen az MSZP képviselői támadják. A Fidesz nem támogatja, hogy a képviselők nettó jövedelme emelkedjen.
Közbiztonság: nem lesz csapás
Több igazságügyi tárgyú előterjesztés között határoznak a közbiztonság és a közrend védelméről szóló törvények módosításáról. Az illetékes bizottság kormánypárti többsége a napokban ismét leszavazta a Fidesz javaslatát a „három csapásról”, a büntető törvénykönyv jelentős szigorításáról.
Nemzeti vízvédelem
Fónagy János és Ékes József (Fidesz) kezdeményezésére az Országgyűlés szavaz a nemzeti vízvagyon privatizációjának megakadályozásáért az állami vagyonról szóló törvény módosításáról. Korábban kiderült: Oszkó Péter pénzügyminiszter 2002-ben részt vett a vízközművek privatizációjáról szóló egyik tanulmány elkészítésében.
véleményszabadság?
Várhatóan nem kapja meg a szükséges kétharmados támogatást az a szocialisták kezdeményezte alkotmánymódosítás, amely lehetővé tenné a holokauszttagadás büntethetőségét. Az Alkotmánybíróság az elmúlt időszak hasonló, úgynevezett gyűlöletbeszéd elleni, a véleményszabadságot korlátozó kezdeményezéseit rendre elutasította.
Publicisztika a 6. oldalon
