Székelyföldi lázadás a cigányok ellen

Felgyújtották egy roma család csűrjét a székelyföldi Csíkszentkirály magyar lakosai, akiket felháborított, hogy az egyik társukat megkéselő férfit nem vette őrizetbe a rendőrség. A Székelyföldön nem ez az első eset, hogy a romák sorozatos bűncselekményei és a hatóságok passzivitása miatt a lakosság kénytelen rendet teremteni.

(Kolozsvár)

Éjjel-nappal rendőr- és csendőrjárőrök cirkálnak a székelyföldi Csíkszentkirályon, ahol konfliktus robbant ki a magyar és a roma lakosok között a cigányok sorozatos garázdálkodásai miatt. A Csíkszeredától hét kilométerre fekvő község székely polgárai számára akkor telt be a pohár, amikor a román hatóságok nemrégiben futni hagytak egy cigány férfit, aki súlyosan megsebesítette magyar falustársát. A kocsmai verekedés nyomán az áldozat több késszúrással kórházba került, ám az elkövetőt – a törvényszéki orvos jelentésének hiányára hivatkozva – a rendőrség nem vette őrizetbe. Amikor a szentkirályi magyarok a napokban meglátták, hogy a késelő békésen sétál a faluban, több mint kétszázan megjelentek a harmincéves roma férfi házánál, és felgyújtották a szénatárolásra használt melléképületet. A történtek nyomán a 2400 lelkes faluba vezényelt több mint százötven rendőr és csendőr kimenekítette otthonából a roma családokat, majd előállították a késelőt, Gráncsa Gábort is, akit emberölési kísérlet alapos gyanújával 29 napos letartóztatásba helyezett a csíkszeredai bíróság. A magyar lakosok elpanaszolták: elfogyott a türelmük, elegük van a folyamatos fenyegetettségből, a romák által elkövetett lopásokból, és felszólították a korábbi panaszaikhoz passzívan viszonyuló hatóságokat, hogy lépjenek fel határozottan a helyi cigányok ellen. A magyar és a roma lakosok szószólói, valamint a Hargita megyei prefektúra és a rendőrség vezetői részvételével tartott hétvégi békítő tanácskozáson Székely Ernő polgármester leszögezte: elítéli az önbíráskodást, ám a nyugalom helyreállítása szempontjából elengedhetetlen, hogy a cigányok felhagyjanak a bűnöző életmóddal, és betartsák a törvényeket. Az elöljáró a Magyar Nemzetnek elmondta: a többségi lakosok évek során felgyűlt sérelmeiket akarták a nyilvánosság elé tárni a szurkáló elleni fellépéssel, a szociális segélyből élő, illegálisan építkező, földdel nem rendelkező romák egy csoportja ugyanis rendszeresen dézsmálja a magyarok termőföldjét. Székely Ernő a rendőrséget is elmarasztalta amiatt, hogy nem lépett fel határozottan a bűncselekményt elkövetőkkel szemben. A békítő testület különben megállapodástervezetet dolgozott ki, amely rögzíti, hogy a helybeli romáknak milyen kötelezettségekhez kell tartaniuk magukat; a dokumentumot tegnap írták alá a felek.
Gheorghe Filip, a Hargita megyei rendőr-főkapitányság szóvivője kérdésünkre megerősítette, hogy a csíkszentkirályi őrshöz rendszeresen érkezik lakossági panasz lopásokról, garázdaságról. A felügyelő elismerte, hogy a rendőrség által kiszabott pénzbüntetést a roma lakosok a legtöbb esetben nem fizetik ki, míg az ügyészség rendszerint arra hivatkozva nem indít büntetőeljárást, hogy az okozott anyagi kár alacsony. „Az elkövetők egyszerűen nem félnek a törvény szigorától, ennek nyomán érthető a lakosság abbéli felháborodása, hogy lám, a másik lop, cselekedete mégis büntetlenül marad” – nyilatkozta a rendőrségi szóvivő. Borboly Csaba, a megyei képviselő-testület elnöke szerint a rendvédelmi szervek és az igazságszolgáltatás hanyag hozzáállása vezetett ahhoz, hogy önvédelemre, önbíráskodásra kényszerülnek a székelyek a cigány kisebbség egy részével szemben. Hozzátette: nem tudja szociális kérdésként kezelni, hogy valaki öt lovat tart, miközben nincs legelője és kaszálója, és szerinte a romák egy csoportja nem is igyekszik munkahelyet szerezni.
Megszólalt a szentkirályi ügyben Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke is, aki úgy vélte: nem szabad etnikumközi konfliktusként értelmezni a történteket. Hozzátette, a polgári lakosság akkor folyamodik a csíkszentkirályi székelyekéhez hasonló eszközökhöz, amikor nem bízik a rendőrségben és az igazságszolgáltatásban, ha ugyanis a hatóságok megfelelően végeznék kötelességüket, nem alakulnának ki ilyen helyzetek.
Néhány héttel ezelőtt egyébként a csíkszentkirályihoz hasonló összetűzés robbant ki az ugyancsak Csíkszereda közeli Csíkszentmártonban is amiatt, hogy a romák a magyarok földjein legeltetik háziállataikat és rendszeresen lopják a termést. A történtek nyomán itt is békítő bizottság alakult.
A napokban a Hargita megyei képviselő-testület pénzt folyósított a helyi tanácsnak, hogy szociális lakásokat építsen a romák számára. Gergely András, a 2300 lakosú Csíkszentmárton polgármestere azonban lapunknak kifejtette: a kétmillió forintnak megfelelő összegből legfeljebb a cigány családok életminőségének javítására futja, lakásépítésre semmiképp. Az elöljárótól megtudtuk: a 170 fős helyi roma közösség tagjai közül sokan Magyarországon vállalnak szezonmunkát, így nem állja meg a helyét a romániai emberjogi és roma szervezetek sokat hangoztatott érve, miszerint a cigányok jövedelem hiányában, megélhetésből követnek el vagyon elleni bűncselekményt. A Kovászna megyei Bölönben korábban a romák illegális letelepedése vezetett feszültséghez, a szomszédos Brassó megyéből átvándorolt cigányok ugyanis több mint félszáz épületet húztak fel a háromszéki község határában. Ehhez hasonló esetekre ugyanakkor nemcsak a magyarlakta vidékeken van példa, fellázadtak már a romák bűncselekményei ellen a Fekete-tenger-partján is. A rendszerváltás után egyébként 1993-ban történt a legsúlyosabb romaellenes incidens Romániában, a Maros megyei Hadréven. Miután egy helybeli roma agyonszúrt egy román férfit, a felbőszült lakosok három romát agyonvertek, 14 házat pedig felgyújtottak a cigánytelepen. A károsultak keresete nyomán a strasbourgi Európai Emberjogi Bíróság arra kötelezte a román államot, hogy kártalanítsa a romákat, és rendezzen etnikumközi tréningeket a lakosság számára.