Nem hiába dolgozott a Nabucco gázvezeték megvalósítására létrehozott eseti bizottság, az Országgyűlés illetékes bizottsága ugyanis tegnap teljes egyetértésben fogadta el a grémium jelentését, s az ehhez kapcsolódó határozati javaslatot. Utóbbi a távirati iroda tudósítása szerint kiemeli, hogy az Országgyűlés továbbra is alapvető fontosságúnak tartja és prioritásként támogatja – az EU által is stratégiai projektként megjelölt – Nabucco gázvezetéket, amely Oroszország és Ukrajna megkerülésével, Törökországból szállítana ázsiai földgázt Európába, a gázszállítások diverzifikálásával csökkentve az Európai Unió energiaipari kiszolgáltatottságát.
Hiába azonban a politikai egyetértés, ha Oroszország minden követ megmozgat annak érdekében, hogy az uniós vezetékbe ne kerülhessen földgáz – vagy ha igen, az csak orosz közvetítőn keresztül. Ennek érdekében a Gazprom tegnap gázszállítási megállapodást kötött Azerbajdzsánnal. Oroszország az azeri gázt a Déli Áramlat gázvezeték megtöltésére használná fel. A Gazprom vezérigazgatója ennek kapcsán úgy nyilatkozott, hogy a Gazprom évi 0,5 milliárd köbméter azeri gázt importál 2010-től, de később az importált mennyiség növekszik. Alexej Miller közölte, hogy az Azerbajdzsántól vásárolt gázt Oroszország déli régióiba szállítják. Eddig ezt a térséget orosz földgázzal látták el, ami többe került, így viszont kedvezőbb árat tudnak az azerbajdzsáni félnek kínálni. Az Azerbajdzsánból érkező gázszállítmánynak köszönhetően az eddig Dél-Oroszországba szállított orosz gázmennyiség felszabadul, és azt így Európába tudják exportálni.
A vezérigazgató azt is elmondta, hogy Azerbajdzsán elsőbbséget biztosít a Gazpromnak a Sah-Deniz-II mezőről történő gázvásárlásban is. A mezőt a Nabucco vezeték potenciális gázforrásának is tekintik. Az EU ugyancsak szeretne azeri gázhoz jutni a Nabucco gázvezeték számára, és Azerbajdzsán többször tudatta az európai partnerekkel, hogy érdekli a Nabucco-projekt. Azerbajdzsán jelenleg bő tízmilliárd köbméter gáz kitermelésére képes, az új forrás, a Sah Deniz-II ezt további évi 12-14 milliárd köbméterrel fejelné meg 3-5 év múlva, ha egyébként a továbbítás és az átvétel kérdése is rendben lenne.
A térségben egyébként nemcsak Oroszország és az EU küzd a gázforrásokért, hanem a versenybe Kína is beszállt. A kommerszant című orosz lap közlése szerint Kína és Türkmenisztán gázszövetségre lépett: a Li Ke-csiang (Li Keqiang) kínai miniszterelnök-helyettes és Gurbanguli Berdimuhamedov türkmén államfő által aláírt megállapodások értelmében Kína hárommilliárd dolláros hitelt nyújt Asgabatnak az ország legnagyobb földgázmezőjének kiaknázására, s a kitermelt gáz egy, még az idén megnyíló vezetéken Kínába áramlik. Korábbi hírekből tudható, hogy Kína a Déli Jolotany gázmező ipari elsajátítására adja a hitelt. Ez Türkmenisztánban a legnagyobb, és független brit értékelések szerint a világon a négy legnagyobb gázmező között van.
Az Erzsébet-táborban a betegség nem akadály
