Vészesen öregszik az oktatói gárda

Komoly elöregedés tapasztalható a felsőoktatási intézmények oktatói karában, amelynek egyik fő oka, hogy a fiatalok versenyképes fizetés hiányában kerülik a katedrát – derül ki az Állami Számvevőszék elemzésének még nem közölt részleteiből. Eközben diákok ezrei buknak ki az iskolákból, amiért többek között a túl alacsony felvételi ponthatár a felelős. A kárba veszett évek finanszírozása súlyos pazarlás az állam részéről.

a Független. Független tudós embernek tartja magát Szabó Gábor, a Magyar Rektori Konferencia új elnöke. A Szegedi Tudományegyetem rektora ezt lapunk kérdésére mondta sajtótájékoztatóján, amikor arról faggattuk, egy autonóm szervezet elnökeként tud-e majd távolságot tartani az SZDSZ-től, amelynek színeiben 1998-ban indult a választásokon. – Eltelt az eset óta több mint tíz év, én független tudós embernek tartom magam. Méltatlannak érzem azt a feltételezést, miszerint rektori befolyásomat kihasználva nyomást gyakorolnék bárkire – mondta. – Igaz, az egyetemen a kollégáim között van Sándor Klára SZDSZ-es parlamenti képviselő, de Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, Balogh Elemér alkotmánybíró és Kozma József képviselő is a munkatársam, mégsem irányíthatom őket – magyarázta. Szabó a sajtótájékoztatón arról is beszélt: fontosnak tartja a magyar felsőoktatás nemzetközi népszerűsítését, és támogatja a minőségorientált finanszírozási rendszer bevezetését. (V. A.)

Az oktatói kar veszélyes mértékű elöregedésére, hallgatók tömegeinek lemorzsolódására és a tanulmányi idő szükségtelen meghosszabbodására hívja fel a figyelmet az Állami Számvevőszék (ÁSZ) felsőoktatásról szóló jelentése.
A felsőoktatási intézmények oktatói karánál elöregedés tapasztalható. A harmincévesnél fiatalabb oktatók aránya három év alatt 6,5 százalékról 2008-ra 5 százalékra csökkent, miközben a hatvanévesnél idősebb oktatóké ugyanezen időszak alatt 12,8 százalékról 15,7 százalékra nőtt. Az ÁSZ szerint a gyér oktatói utánpótlás oka egyes esetekben a versenyképes jövedelem hiánya, vagyis az, hogy a fiatal diplomások jóval magasabb fizetést kapnak a versenyszférában, mint tanárként. Gondot jelent az is, hogy bár az intézmények rendszeresen értékelik az oktatók teljesítményét, az állam nem adott forrást a jobb munkára ösztönző differenciált bérezéshez.
Az elöregedés súlyos veszélyt rejt magában: az oktatók jelentős része jelenleg is nyugdíjas, vagyis a tanárok hatoda néhány éven belül elhagyja a katedrát, miközben a fiatalok közül alig választja valaki a pályát. Ez rövid időn belül komoly oktatóhiányhoz vezethet.
A másik súlyos probléma a lemorzsolódás. Az ÁSZ szerint minden évben hallgatók tízezrei hullanak ki az évfolyamokról. Kisebb részük végleg abbahagyja a tanulmányait. Az okok között szerepel, hogy a közoktatásból érkező diákok jelentős részének nagyon gyenge a felkészültsége, mégis könnyedén bejutnak a felsőoktatásba, mert nagyon alacsony ponthatárhoz kötött a felvételi rendszer.
A lemorzsolódott hallgatók nagyobb része azonban nem hagyja abba az iskolát, csak jóval hoszszabb idő alatt végzi el azt, mint amennyire feltétlenül szüksége lenne. Az ÁSZ rámutat: a vizsgált intézményeknél az előírt képzési időn belül végzettek aránya átlagosan 50-55 százalék volt, ami az iskolák több mint hetven százalékában jelentett romlást a 2005-ös adatokhoz képest. Emlékezetes: a Magyar Bálint nevéhez fűződő, 2005 végén elfogadott felsőoktatási törvény rendelkezik arról, hogy 12 féléven keresztül finanszírozza az állam a diákok tanulmányait. A keretidő akkor is ennyi, ha ennél lényegesen rövidebb az előírt képzési idő.
Az ÁSZ leszögezi: a törvény nem ösztönzi a hallgatókat diplomájuk mihamarabbi és minőségi megszerzésére. A hosszabb tanulmányi időre folyamatosan jár az állami támogatás. Ez súlyos pazarlást jelent, és a hallgatói teljesítmények színvonalának csökkenését jelzi.