Küszöbön az almaháború

Heteken belül újra kitör az almaháború. A tavalyinál jóval több, mintegy négyszázezer tonna sűrítménynek alkalmas terméssel kell az idén számolni, amiből várhatóan 170–180 ezer tonnának nem lesz piaca. A történet ugyanaz, mint tavaly: még félig vannak a raktárak, és nyakunkon a kínai konkurencia. Az idén már nem várható az agrártárca támogatása.

2009. 08. 31. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Múlt héten egyeztettek a legnagyobb sűrítményt készítő cégcsoport, az Agrana magyarországi képviselőjével, Szigeti Zoltánnal a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz), valamint a szabolcsi almatermesztők. Ekkor derült ki, hogy idén a cég 220 ezer tonna alma feldolgozását tervezi, aminek kilójáért mindössze 4 eurócentet, azaz közel 11 forintot tudnak fizetni. Szigeti Zoltán lapunknak elmondta: az alacsony ár oka az, hogy a sűrítményraktárak még most is félig vannak, s továbbra is óriási menynyiségű olcsó kínai sűrítmény özönlik az európai piacokra.
A kínai sűrítmény már tavaly gondokat okozott a magyar és a lengyel termelőknek, ezért a két ország agrárminiszterei megállapodtak arról, hogy piacvédő intézkedéseket kezdeményeznek Brüsszelben. Budai Gyula ennek kapcsán kijelentette: az ígéret ellenére egy év alatt semmi nem történt, és most már láthatóan nem is fog, mert az agrárkormányzat a választásokig már semmilyen érdemi lépésre nem vállalkozik. Dékány András, a tárca szóvivője pedig közölte, a piacvédő intézkedések megtételét kezdeményezték Brüsszelben, ám ennek sorsáról nem tudott érdemi információval szolgálni.
Az ipari alma értékesítési nehézségei kapcsán Rácz Imre, a balkányi gazdakör elnöke úgy nyilatkozott, ha valóban 4 eurócentet fizetnek kilónként, és valóban ott van még a raktárakban a tavalyi sűrítmény, érdemesebb lenne a fa alatt hagyni az idei almatermést. Rácz szerint ezt úgy lehetne megoldani, ha a tárca forrást találna a várható piaci zavar levezetésére, ami a termelő szerint 6-7 eurócent támogatás kifizetését jelentené kilónként. Ennek kapcsán Dékány András úgy nyilatkozott: az erre szolgáló pénzalap már tavaly kimerült, nincs mód arra, hogy támogatást adjanak az almatermesztőknek.
Elmondta, a jövőben csak az számíthat hazai és európai forrásokra, aki ipari minőséget produkáló ültetvényét kivonja a művelésből, s helyette étkezési almát telepít. Az ültetvénycsere-programról Budai Gyula úgy vélekedett, a kormányzat 2005-ben vállalta, hogy tízezer hektáron megújítja az almatermesztést, ám – hasonlóan a kínai sűrítmény visszaszorítása érdekében ígért lépésekhez – ezen a területen sem történt semmi. Gráf József szakminiszterrel folytatott tárgyalása egyetlen sikere az volt, hogy január 10-től 600 millió forintnyi uniós forrás áll rendelkezésre az iskolaalma-programhoz. Ennek kapcsán Budai hangsúlyozta, mivel tavaly a Magosz saját erőből szervezte meg az alma elszállítását az iskolákhoz, idén is részt kívánnak vállalni ebből.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.