Harckészültségben az adósok generálisa

Éliás Ádám, a Vállalkozók Érdekvédelmi Szövetségének (VÉSZ) elnöke szerint a magyar társadalom háborút visel. Az ellenfelek közé azok a bankok tartoznak, amelyek az emberekre és az államra lerabolható tárgyként tekintenek. A szervezet azt állítja, hogy hamarosan példát fog mutatni: a lakosság sanyargatásában legtovább menő bankot eltörli a föld színéről.

Árvereztetne az Aegon. Nagykanizsán társadalmi összefogással sikerült meghiúsítani egy kilakoltatást és otthon-elárverezést, Nemesapátiban viszont annak dacára is el akarja venni egy család egyetlen otthonát a bank, hogy a tulajdonosok öngyilkosságot helyeztek kilátásba. A hitelező bank mindkét esetben az Aegon Hitel Zrt. – adta hírül tegnap a Magyar Szociális Fórum – Szociális Kerekasztal. Nagykanizsán az Aegon Hitel Zrt. a tulajdonos 1,3 millió forintos tartozása miatt akarta elvenni az ennél jóval többet érő házat. A Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetségének akcióbrigádja azonban elzavarta a behajtót a helyszínről, és írásos ultimátumban szólították fel a Zalabest Behajtó Kft.-t, hogy fogadja el a lakástulajdonos azon vállalását, miszerint szeptember 15-ig ötszázezer forintot törleszt, év végégig pedig további 830 ezret. Az akció sikerrel járt. Nem így a Zala megyei Nemesapátiban, ahol az Otthonvédők arról értesültek, hogy egy család fizetésképtelensége miatt az Aegon Hitel Zrt. felmondta a hitelszerződésüket, és nyolc napot adott a 8,1 millió forint tartozás egyösszegű kifizetésére. (T. K.)

Nemrégiben azzal fenyegette meg a bankokat, hogy a VÉSZ és a vele kapcsolatban álló civil tömörülések el fogják törölni a föld színéről azt a pénzintézetet, amelyik a legnagyobb kárt okozza a társadalomnak. Nekem úgy tűnik, mintha az egér vicsorogna az oroszlánra.
– Attól függ, hogy ki az egér, és ki az oroszlán. Szerintem a bank az egér, a társadalom pedig az oroszlán.
– Mégis, hogyan képzelik el egy bank tönkretételét?
– Azt kell látni, hogy jelenleg háború folyik, sok halottal és rengeteg sérülttel. Egyelőre a háborús logika szerint zajlanak az események, ezért mi ultimátumot küldtünk a bankoknak, amelyben benne foglaltatott, hogy július 31-ig hirdessenek meg egy árverezésre és a kilakoltatásra vonatkozó moratóriumot az önhibájukon kívül fizetésképtelenné vált adósok jogszerűen elfoglalt, egyetlen lakásával kapcsolatban. Ha valakinek több otthona van, az egészen más eset.
– Milyen fogadtatásra talált az ultimátum?
– Idáig hat bank reagált pozitívan. Azokat a pénzintézeteket pedig, amelyek figyelmen kívül hagyják az ultimátumunkat, feketelistára tesszük. Az ilyen pénzintézetek nevét augusztus végén hozzuk majd nyilvánosságra. Emellett szakértőink néhány héten keresztül figyelni fogják a tevékenységüket, és azt a bankot, amelyik a legnagyobb kárt okozza az embereknek, megsemmisítjük. Amennyiben külföldi tulajdonú pénzintézetről van szó, nemcsak a hazai leányt töröljük el a föld színéről, hanem külföldi barátaink segítségével az anyabankot is.
– Hány pénzintézetet sikerült már elrettenteniük az árverezésektől és a kilakoltatásoktól?
– Erről nem szeretnék beszélni. Ez egyébként is kiderül majd a feketelistából. Eddig két nagyon nagy bank reagált az ultimátumra, és négy kisebb. Egy nagy és két kisebb azt közölte, hogy nem folytatnak olyan tevékenységet, ami árverezéshez vezethetne. Egy nagy és két kisebb pedig azt mondta, hogy sem árverezést, sem kilakoltatást nem csináltak eddig, és nem is fognak.
– Ezek ígéretek. Mit tudnak tenni akkor, ha a pénzintézet másképp cselekszik? Például behajtócégnek adja ki a követeléseket, és arra hivatkozik, hogy nem ő végzi a kilakoltatásokat.
– Hamar kibújik a szög a zsákból. Ha egy bank más cégeknek adja át a követeléseket, akkor rövid idő alatt lebukik, mert az ügyfél tudja, hogy melyik bankkal állt kapcsolatban. Az ilyen módszereket alkalmazó bankok nagyot lépnek előre a megsemmisítendők listáján.
– Egy pénzintézet elleni bojkotthoz rengeteg emberre van szükség. Tudnak elég tagot mozgósítani?
– Nehéz megállapítani, hogy hány emberre van szükség. Ha csupán arra kérjük a lakosságot, hogy a társaik iránti szolidaritásból bojkottáljanak egy bankot, akkor kétséges az eredmény. De ha azt mondjuk, hogy a pénzintézetet meg fogjuk semmisíteni, ezért villámgyorsan vegye ki mindenki a betétjét, akkor már jóval nagyobb eredményt érhetünk el. Emlékezzen rá, hogy a Postabanknál elég volt egy pletyka, hogy megrohanják az emberek a fiókokat.
– A kérdés az, hogy önök meddig mennek el. Erőszakosan is fellépnének, ha kell?
– Nem! Egy szigorú határt húztunk meg: ember ellen támadni nem lehet. Ugyanakkor ha valaki megtámad minket, akkor megkapja a magáét. Volt már néhány ilyen esetünk.
– Úgy tudom, nem egyszer torkollott lökdösődésbe egy-egy kilakoltatás megakadályozása. Bár általában a sajtó munkatársait érte inzultáció…
– Több kilakoltatást is megakadályoztunk már, és elmondhatom, hogy ahol mi ott voltunk, ott nem mertek erőszakhoz folyamodni a kilakoltatók.
– A VÉSZ ténykedése miatt elmaradt néhány kilakoltatás szép eredmény, de csak csepp a tengerben.
– Szerencsére a kilakoltatások még nem tömegesek, bár kétségtelen, hogy sok van belőlük. Az árverezések viszont már javában zajlanak. Azért indítottuk el a gyors reagálású önvédelmi zónák kialakítását, hogy az egy környéken élő emberek fogjanak össze, és kergessék el a kilakoltatókat. Ugyanakkor rájöttünk, hogy a gócot a bankok jelentik, ezért fordultunk ellenük.
– Tegyük fel, hogy a bankok elfogadják az ultimátumot, és nem lakoltatják ki az embereket. Ha ez megtörténik, akkor minden baj megoldódik?
– Nem, itt többről van szó. A jelenlegi pénzügyi rendszer kudarcot vallott. A hitelezésben paradigmaváltásra van szükség. Ez előbb vagy utóbb végbe fog menni. Mi a változást követelők szelídebb csoportjához tartozunk, mert bizonyos emberiességi határokat semmiképp nem lépnénk át. Ha ezzel a szelíd móddal nem érünk célt, akkor lehet, hogy durvább módszerek következnek. Minél előbb ébrednek rá a bankok, hogy ez így nem mehet tovább, annál kisebb áldozattal jár a megújulás.