Kurultáj 2010: Bugacra esett a választás

Két év után ismét megtartják a Kurultáj kulturális és hagyományőrző rendezvényt; a 2010-es helyszín Bugac lesz – jelentette be Ladvenszki Levente, a Magyar–Turán Alapítvány kurátora. Az eseményen nemcsak a Kárpát-medence magyarsága, hanem 12 ország rokon, illetve kulturálisan rokon népei is együtt ünnepelnek majd – hangsúlyozta Bíró András Zsolt, az alapítvány kuratóriumi elnöke.

Megmutatjuk, hogy a nemzet képes újra méltósággal és nem valaki ellen, hanem egységben, együtt ünnepelni – fogalmazott Bíró András Zsolt, a Magyar–Turán Alapítvány kuratóriumának elnöke a 2010-es Kurultáj kapcsán. – A 2008-ban szervezett Kurultáj Magyarország eddigi legnagyobb hagyományőrző rendezvénye volt, amelyen több mint 80 hagyományőrző és kulturális szervezet vett részt – emlékeztetett Ladvenszki Levente. Mint mondta, egy igazi magyar–magyar találkozó valósult meg, amelynek színvonala és szellemisége kizárta a magyar őstörténet „vadhajtásait” és nem engedett teret a hiteltelenségnek, az öncélú magamutogatásnak.
Tavaly a Kurultáj tanácsa a szertűz mellett úgy döntött, a jövőben kétévente rendezi meg az ünnepet. A Bíró András és Varga Zoltán által létrehozott Magyar– Turán Alapítvány az összefogás jegyében egy szövetséget hívott életre, amelyhez május óta több mint 30 szervezet csatlakozott a magyar hagyományőrzés összehangolása, a magyar őstörténeti kutatások segítése és a Kurultáj szervezése céljából. A szervezők úgy döntöttek, hogy a Kurultáj nem egy állandó helyszínen lesz, hanem bármely település számára megadják a lehetőséget a pályázásra. A 2010-es rendezvényért több mint tíz település versengett, a szervezők végül a magyar kultúrában és hagyományőrzésben betöltött szerepe, illetve egyéb szempontok figyelembevételével Bugac mellett döntöttek.
Szabó László, Bugac polgármestere elmondta: 2008-ban is figyelemmel kísérték a Kurultáj rendezvényét, és már akkor úgy gondolták, Bugac alkalmas helyszín lenne minden idők legnagyobb magyar kulturális eseményének. – A 2010-es Kurultáj nemcsak térségünk, hanem egész Magyarország számára meghatározó esemény lesz – ígérte.
A Kurultáj a nemzet legrégebbi hagyományaira emlékezik és a nemzet egységét hivatott szimbolizálni Székelyföldtől az Őrvidékig – emelte ki Bíró András Zsolt, aki a kurátorkodás mellett antropológus. Hozzátette: a 2008-as rendezvény – amelyen nemcsak a Kárpát-medence magyarsága, hanem a kazahsztáni madjar törzs küldöttsége is részt vett – megmutatta, hogy a magyarok képesek az összefogásra. – A magyarság kultúrája nagyrészt a sztyeppei lovas nomád kultúrában gyökerezik, ezért a magyar nemzettudat csak úgy lehet teljes, ha abban benne van a magyarság keleti eredetének hagyománya is – mutatott rá. Emlékeztetett, hogy a két évvel ezelőtti rendezvény híre Közép-Ázsiáig is eljutott, és azt eredményezte, hogy egyre több rokon, valamint kulturálisan rokon nép vette fel a kapcsolatot a szervezőkkel. 2010-ben várhatóan 12 ország hagyományőrző csoportjai érkeznek a helyszínre. Bíró kiemelte: a Kurultáj rendezvénye nem azonos a Magyarok Szövetsége által életre keltett Magyarok Országos Gyűlésével.
A Magyar–Turán Alapítvány fő feladata a magyar őstörténet kutatása, és így kiemelten felelősséggel kezeli a valós őstörténeti kutatások tudományos eredményeit, valamint ezek bemutatását a nem szakmai közönségnek is. Az alapítvány által bemutatott és támogatott kutatások kizárólag a korszerű tudományosság mentén haladnak. A kazahsztáni madjar törzzsel kapcsolatos, tudományos vizsgálatokat is végző részletes kutatóútra először 2006 szeptemberében került sor Bíró András Zsolt antropológus vezetésével. Az összesen ötfős kazak–magyar kutatócsoport egy többhetes expedíció keretében járta be a területet, s a kutatás genetikai kapcsolatot mutatott ki a magyarság és a kazahsztáni madjar törzs között. Az eredményekről az American Journal of Physical Anthropologi tudományos szakfolyóiratában jelent meg cikk, de a tervek szerint pár hónapon belül magyarul is olvasható lesz.
– Azt kell megmutatnunk, ami a miénk, és amit a közgondolkodásba bele lehet építeni – fogalmazott Bíró a Kurultáj rendezvénnyel kapcsolatban. Az antropológus úgy véli: történelmünk elég gazdag, nincs rá szükségünk, hogy hozzáírjunk, vagy fantazmagóriákkal tarkítsuk, inkább kutassuk a részleteket, de azt megfelelő tudományos színvonalon. Elmondása szerint a Kurultáj elsősorban a honfoglalásra és Árpád vezérre emlékezik, ezen túl pedig a magyarság legősibb – és részben ismert – gyökereihez nyúl vissza, valamint a testvérnépek nagy hősei és jeles vezérei előtt is tiszteleg.
– A rendezvény fontos mondanivalója, hogy a rokon népekkel összefogásban és szeretetben szeretnénk élni – hangsúlyozta. – Megmutatjuk, hogy a nemzet képes újra méltósággal és nem valaki ellen, hanem egységben együtt ünnepelni és emlékezni a dicső ősökre – fogalmazott. Bíró András Zsolt úgy véli, a történelemoktatásban paradigmaváltásra van szükség; nem (csak) a veszteségeket kell hangsúlyozni, hanem a valódi dicsőséges tettekről és eseményekről is kell beszélni.