Nyolc év után újra ezüst Győrben

Egy junior női kézilabda Európa-bajnokság már csak korosztályos verseny volta miatt is sokkal inkább képviseli a jövőt, mint sem a múltat, de amint belép az ember a győri Magvassy Mihály Sportcsarnokba, máris rátörnek az emlékek. Részben azért, mert a többek között Görbicz Anitát, Vérten Orsolyát, Mehlmann Ibolyát, Pastrovics Melindát felvonultató akkori juniorválogatott ugyanitt vb-döntőt vívott 2001-ben, részben azért, mert a létesítmény utcáját a feldolgozhatatlanul fiatalon elhunyt Tóth Lászlóról nevezték el, aki 2005-ben junior fiainkat vezette vb-bronzig.
Az újabb érem tegnap délután már adott volt, hiszen együttesünk a norvégok elleni fináléra készült, egyúttal arra, hogy a felnőttek 1965-os vb-aranya és 2000-es Eb-elsősége után a magyar női kézilabdasport harmadik világversenyén diadalmaskodjon.
Ez a cél azonban az idő és a második játékrész előrehaladtával egyre inkább ábránd lett, Norvégia végül 29-27-re nyerte a döntőt. E vereségnek többféle oka van: a skandinávok klasszisával, Moerkkel szemben jobbára hatástalan, „hátrálós” védekezés, a második harminc perc vérszegényebb támadójátéka, az ellenfél gyorsaságban és labdabiztonságban is felülkerekedett (elképzelni is nehéz, milyen képzés eredményeként), valamint az is, hogy az öt nappal ezelőtti pápai 24-24-hez képest tegnapra jelentősen változott a játékvezetés is, méghozzá a mi kárunkra. Összességében persze becsülendő eredmény az Eb második helyezése, de amikor már csak arany és ezüst között lehet választani, nehéz utóbbinak felhőtlenül örülni. Ezt tükrözte Róth Kálmán szövetségi kapitány nyilatkozata is: „Azért ahhoz egy kicsit még meg kell nyugodnom, hogy elégedett legyek.”
A harmadik helyért az oroszok 29-24-re legyőzték a németeket, de különösebben a vesztesek sem bánkódhattak, hiszen egy hatalmas transzparensre kétszer is rápingálták nemzeti lobogójukat, középen pedig az a felirat díszelgett magyarul: Nagyon köszönöm, Magyarország. Valóban, akár minden kézilabdás viadalt Győrben rendezhetnének, legfeljebb azt a fránya döntőt kellene valahova máshova vinni.