Országos rendelés: 25 vonal

Összesen 25 vonalon, közel 3000 kilométeren lenne országos megrendelésű a vasúti személyszállítás – tette közzé honlapján a közlekedési tárca. A fennmaradó 4800 kilométeren a még alakulóban lévő regionális tanácsok dönthetnek arról, kell-e vasút a helyi közlekedéshez.

Az országos vonalakat tekintve az állam központilag várhatóan 2847 kilométeren határozza majd meg a szükséges vasúti szolgáltatást és menetrendet, míg a jelenleg 7700 kilométeres teljes országos vasúti hálózat fennmaradó 4853 kilométerén a még alakulóban lévő regionális tanácsok rendelhetnék meg a vasúti szolgáltatásokat.
A közösségi közlekedés átalakításáról szóló kormányhatározat szerint ősz közepére kellene megalakulniuk a regionális tanácsoknak, amelyek a helyi igények alapján döntenek majd arról, hogy milyen mértékben van szükségük vasútra az egyes regionális vonalakon, így a tanácsokon múlhat a kevésbé gazdaságos vasútvonalak megszüntetése is.
A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (KHEM) honlapján található dokumentumok szerint azokat a vonalakat sorolták az országos megrendelésűek közé, amelyeken jelentős a nemzetközi és a hazai forgalomban is igénybe vehető gyorsvonati és intercity-közlekedés, illetve amelyek Budapest vonzáskörzetében és a Balaton környékén találhatók.
Az országos jelentőségű vasútvonalak hálózata a tárca adatai szerint az országos megrendelésű vonalaknál nagyobb lesz, mivel 1207 kilométer olyan stratégiailag fontos vasútvonal is hozzátartozik majd, amelynek pályafenntartása országos hatáskörű lesz.
A KHEM dokumentumai alapján az országos helyközi közösségi közlekedés kiegészül bizonyos esetekben távolsági autóbusz-közlekedéssel – elsősorban a távolsági vasút kiegészítéseként vagy pótlásaként –, illetve a budapesti elővárosi autóbuszos közlekedéssel is.
A minisztérium dokumentumai között az országos és regionális vonalak meghatározásán kívül megtalálható az összes vasútvonal 2007-ben mért utasszáma is. Ezekre a VDSZSZ Szolidaritás a pénteki közleményében úgy reagált, azok nem képezhetik hiteles alapját a közösségi közlekedés átalakításának. A szakszervezet szerint az adatokból nem derül ki semmi, nem lehet megtudni pontos és objektív adatokat, így azt sem, hogy egy utas teljes árú jegyével melyik irányba és meddig utazott. Ennek eredményeként a VDSZSZ azt követeli a minisztériumtól, hogy az utasszámlálási adatokat tekintse semmisnek.
A kormány egyedüli célja a közösségi közlekedés átalakításával a vasút felszámolása, az utasok közútra terelése, mivel a MÁV-tól a jövő évi költségvetés-tervezet szerint elvonni szándékozott negyvenmilliárd forintot információik szerint kormányhoz közeli vállalkozók között akarják szétosztani – közölte szombaton a VDSZSZ Szolidaritás a távirati irodával.
Mivel a Volán-társaságok forgalmuk 30 százalékát alvállalkozásoknak adhatják tovább, „nem kétséges”, hogy „a fuvarokat a kormányhoz szorosan kötődő cégek kapják majd meg” – írták magyarázatként a 40 milliárd forint elvonása egyenértékű 4853 kilométer vasútvonal bezárásával című közleményükben.
A Vasutas Települések Szövetségének (VTSZ) elnöksége szerint a közösségi közlekedés átszervezéséhez többéves előkészítő és elemző munkára van szükség – tartalmazza az a nyílt levél, amelyet a szövetség elnöke juttat el a napokban Bajnai Gordon miniszterelnöknek. A Csanádi István elnök által jegyzett levél tanúsága szerint a szaktárca által közzétett átalakulási program 90 százalékában „csak a vasúti közlekedés átalakítására vonatkozó intézkedéssor jelenik meg”, ugyanakkor a szolgáltató közlekedési vállalatok hatékonyságának jelentős növekedését megcélzó tervek megítélésük szerint „nem tartoznak közvetlenül a közösségi közlekedési rendszer kialakításának körébe”. A VTSZ elfogadja, hogy szükség van a menetdíj- és a tarifarendszer átalakítására, de a részleteket illetően számos ellenvetésük van, így például „a kedvezményezettek arányszámának megállapítása mélyebb társadalmi elemezést igényel”.
Csanádi István arról is ír levelében, hogy a közösségi közlekedés finanszírozásához és ellátásához kapcsolódó vagyonelemek kezeléséről szóló terveket nem a célszerűség, hanem a költségvetési kényszer alapján fogalmazták meg, ily módon az elvonások következményei kiszámíthatatlanok. Az elnök a továbbiakban leszögezte: a regionális közösségi közlekedés programja nemcsak a szolgáltatást, hanem az annak nyújtásához szükséges infrastruktúra regionalizálását is célul tűzte ki. Az előző cél nem utal konkrét intézkedésekre, sem azok tartalmi elemeire, viszont az e témában készült anyagokban, illetve a különböző médiahírekben vasútivolumen-korlátozások és vonalbezárások szerepelnek.