Százezret kérnek érte – rebegte a telefonba ferencvárosi kötődésű ismerősöm, és kérdezni sem kellett: a pénzegység euró, az alku tárgya, illetve alanya Zácsik Szandra válogatott kézilabdázó, aki egy hónapja felvidéki lány létére magyar állampolgár, az egyik fél a KR Ljubljana csapata, amelyhez a játékost érvényes szerződés köti, mert azt korábban aláírta, a másik pedig az FTC, jelenlegi klubja, amelyben mindenképpen maradni szeretne.
Azaz szeretett volna, mert az ajánlatból nyilvánvaló, hogy ebből üzlet nem lesz; a szlovéneknek nem ez a céljuk, nem pénzt akarnak, hanem balátlövőt. Mindezek ismeretében még elégedett is lehet Maglódi Lajos, az FTC ügyvezető igazgatója, mert a kompromisszumos megoldás végül mégis megszületett. Zácsik nem két évre, hanem egyre igazol Ljubljanába, jövő nyáron azonban visszatér, és már elutazása előtt egy plusz egyéves kontraktust ír alá a Fradival. Az az egy év ráadásul valójában inkább nyolc hónap, és a junior Eb-ezüstérmes kettőt ebből is a válogatottnál tölthet, amennyiben Mátéfi Eszter szövetségi kapitány számít rá, és behívja a decemberi, kínai felnőtt világbajnokságra készülő keretbe.
Így jogos a remény, hogy az energiamegmaradás törvénye a korszakosan tehetséges Zácsik Szandra esetében is igaz lesz: nem vész el, csak átalakul.
Szexbotrány sodorja válságba a spanyol kormányt
