Hamarosan véget ér a devizahitelek kora. Szinte minden összeesküdött a svájci frankban és euróban folyósított kölcsönök ellen. A lakosság azon része, amelyik megégette magát a forintgyengülés idején, rá sem mer nézni a devizahitelekre, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tűzzel-vassal irtaná, a kereskedelmi bankok pedig egyre-másra jelennek meg a piacon a korábbiaknál jóval olcsóbb forinthiteleikkel. A pénzintézetek hangsúlyozzák, az új forinthitelek már fel tudják venni a versenyt a devizakölcsönökkel. A nemrég indult lakáscélú forinthitelek thm-jei 10-11 százalék körül mozognak, míg az euróalapú kölcsönök hiteldíj-mutatói körülbelül 1,5-2 százalékkal maradnak alatta a forinthitelekének.
Barabás Gyula, a Magyar Hitelszövetség elnöke lapunknak elmondta: valóban igaz, hogy egyre kisebb a különbség a forint és az euróhitelek kamatai között, ám a magas hazai alapkamat miatt, még mindig olcsóbbak a devizahitelek. Ugyanakkor az elnök hozzátette: ha az alapkamat 3,5 és 4 százalék közé csökkenne, akkor a forinthitelek kamatai öt-hat százalék körül lehetnének. Ebben az esetben esélye sem lenne a külföldi fizetőeszközökre épülő hiteleknek.
A szakember fontosnak tartaná, hogy az állam a lakáscélú forinthiteleket kamattámogatással tegye vonzóbbá. Barabás Gyula szerint ez a támogatás többszörösen is kifizetődne, hiszen egyrészt élénkítené a gazdaságot, másrészt a forintkölcsönök vonzóbbá válásával csökkentené az ország devizaadósságát.
Mint arról lapunkban már olvashattak, október elsején el is indult egy kamattámogatott lakáshitel, ám ennek feltételei olyan szigorúak, hogy csak nagyon kevesen felelnek meg nekik. Az új támogatáshoz a 35 év alatti fiatalok, illetve a 45 év alatti többgyermekesek juthatnak hozzá, de csak akkor, ha az első lakásukat építik vagy vásárolják. A lakás építési költsége, illetve vételára Budapesten legfeljebb 25 millió, másutt 20 millió forint lehet, a támogatás 12,5 millió, illetve 10 millió forintnyi hitel után jár. Néhány banknál ráadásul még azok sem férnek hozzá, akik jogosultak lennének rá, mert még nem indult el a kérelmek befogadása. A szakértők többsége szerint a kamattámogatott kölcsön nem fogja a forinthitelek felé terelni a lakosságot.
A jegybank tervei annál inkább eltántorítják az embereket attól, hogy külföldi fizetőeszközökben adósodjanak el.
Az MNB kőkeményen meghatározná, hogy ki mennyi törlesztőrészletet vállalhat, s azt is, hogy mennyi kölcsönt nyújthat a bank. Simor András jegybankelnök tegnap egy konferencián elmondta: ha el akarjuk kerülni, hogy néhány év múlva megismétlődjön a devizahitelesek vesszőfutása, akkor most kell szigorítani a devizahitelezést.
origo.hu
Kapu Tibor nem véletlenül indult útnak – ezt kevesen tudják
