Néha egy bérelt Mercedes is elég ahhoz, hogy a csalók megtévesszék az óvatlan cégeket, s akár milliós árukészlettel álljanak tovább. Csatlós Csilla, a kintlevőségek kezelésével foglalkozó Direktinfo Kft. ügyvezetője lapunknak elmondta: a hazai piacon sajnos nagyon kevés partnerben lehet megbízni, ezért a cégvezetőknek mindig hallgatniuk kellene a veszélyt jelző belső hangra. – Sajnos ott tartunk, hogy a gyanúk szinte mindig beigazolódnak – tette hozzá az ügyvezető.
A cégek jóhiszeműségét jól jellemzi, hogy néha még hamis cégnévvel és hamis iratokkal is milliós értékben lehet vásárolni, mert az eladó utána sem néz annak, hogy valóban létezik-e az a cég, amelyiknek elad.
*
Ilyenkor természetesen hiába küldik ki a vevőnek a számlát, bottal üthetik a nyomát. Csatlós Csilla szerint ezek az esetek már csak azért is felfoghatatlanok, mert a www.e-cegjegyzek.hu oldalon néhány perc alatt utána lehet nézni annak, hogy létezik-e a megrendelő. Az ügyvezető szerint mielőtt átutalásos fizetést engedélyezünk egy új partnerünknek, el kell mennünk ellenőrizni, hogy hol működik a vállalkozás.
A másik gyakori trükk, hogy a fizetési határidő lejártával a vevő közli, hogy az a személy, akinek annak idején átadták az árut, nem volt jogosult annak átvételére, ezért nem is ismerik el, hogy az áru eljutott hozzájuk. A problémát ebben az esetben az jelenti, hogy ha a megrendelő vitatja a teljesítést, akkor már nem lehet felszámolással vagy csődeljárással rendezni a dolgot, az ügy a bíróságra kerül, ahol évekig elhúzódhat. – Lehet, hogy a károsult vállalkozás meg sem éri, hogy pont kerüljön a tartozásról szóló ügy végére – közölte Csatlós Csilla. Az ügyvezető szerint az effajta csalás ellen úgy lehet védekezni, ha az átutalással történő fizetések előtt a szerződésbe belefoglaljuk, hogy ki veheti át az árut.
Az is előfordulhat, hogy a vevő arra hivatkozik, nem érkezett meg hozzá a számla, s ezért nem tudta időben kifizetni. Ilyenkor az a legbiztosabb, ha az eladó cég egyik munkatársa személyesen juttatja el azt a címzetthez.
A csalások elharapódzása többek között annak köszönhető, hogy míg a tisztességes cégvezetők jóhiszeműen állnak a partnereikhez, pedig szinte semmit nem tudnak róluk, addig a csalók minden információt megszereznek az áldozataikról. Még annak is utánanéznek, hogy milyen behajtási technikákat alkalmaznak, s mennyi idő után veszik igénybe követeléskezelők segítségét. A csalások jó része ugyanazon forgatókönyv szerint zajlik: a vevő nem ismeri el a teljesítést, és viszszaküldi a számlát; az ügy ezért a bíróságra kerül, ahol hosszan elhúzódik; a csaló pedig a tartozással együtt továbbadja a céget egy, a társaságok eltüntetésére specializálódott személynek.
Csatlós Csilla szerint már az is gyanúra adhat okot, ha néhány próbálkozás után sem lehet elérni telefonon a megrendelőt. – Igaz, hogy ennek számos oka lehet, elmehetett akár nyaralni is, de a tapasztalat azt mutatja, hogy az esetek döntő többségében cégeltüntetés áll az elérhetetlenség mögött – tette hozzá. A cégvezető és a telephely megváltozása szintén arra utalhat, hogy a megrendelőnk hamarosan a tartozással együtt köddé válik.
Csatlós Csilla szerint nem teljesültek azok a várakozások, amelyek szerint a válság hatására letisztul a magyar cégek piaca. Az ügyvezető úgy látja, hogy épp az ellenkezője történt. Az adatokból kiderül, hogy szeptemberben 1800 cég szűnt meg, ám ugyanez idő alatt közel kétszer annyi társaság született. – A krízis alatti nagy cégalapítási kedv arra utal, hogy sokan nem valós tevékenység miatt alapítanak vállalkozást – közölte a szakértő.
