– A felhívásban úgy fogalmaznak: „Több helyről is hallottunk arról, hogy a feloszlatott, úgynevezett Magyar Gárda tagjai helyi, önkormányzati ünnepségekhez kívánnak csatlakozni október 23-án, a köztársaság ünnepén.” Mint írják, az emberek igazságszolgáltatásba vetett hite nem inoghat meg azáltal, hogy tovább látnak működni egy jogellenes tevékenysége miatt már feloszlatott szervezetet. Bízunk benne, hogy az önkormányzatok, átérezve felelősségüket, úgy szervezik az október 23-i megemlékezéseket, hogy minden polgártársunk méltó módon ünnepelhessen – fogalmaznak a levélben.
*
Vajon a minisztérium milyen forrásokra hivatkozik akkor, amikor a „több helyről is azt hallottuk” formulát használja? Hogyan képzeli el a minisztérium a gárdistákkal szembeni fellépést? Egy békés ünnepséget feloszlatnak pár gárdista miatt? Talán könnygázt is bevetnek? Egyáltalán hogyan szűri majd ki a hatóság a gárdistákat? Vajon minden fekete ruhát viselő személy retorzióra számíthat? Kérdéseinket továbbítottuk az igazságügyi és rendészeti miniszter kommunikációs osztályához, akik írásban ígértek választ, ám ez lapzártánkig nem érkezett meg.
Morvai Krisztina, a Jobbik európai parlamenti képviselője azonban reagált Draskovics Tibor azon felvetésére, amiben a miniszter azt „ajánlja”, hogy „ne zavarják meg az október 23-i rendezvényeket”. „Én ugyanezt ajánlom önnek, továbbá kormánya tagjainak és a rendőrségi vezetőknek” – válaszol nyílt levelében Morvai – A „rendszerváltás” óta eltelt időben ugyanis nem a gyülekezési jogukat gyakorló polgárok, hanem önök, azaz az MSZP–SZDSZ-kormány, illetve a rendőrség vált hírhedtté arról, hogy az 1956. évi forradalomra emlékező közterületi rendezvényeket nem csupán „megzavarták”, hanem vérbe fojtották – írja Morvai Krisztina.
Megvádolták a főkapitányt. Vádemelési javaslattal zárta le a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a bíróság által jogerősen feloszlatott Magyar Gárda főkapitánya elleni nyomozást, amelyet még júliusban indítottak törvény vagy hatósági rendelkezés elleni izgatás miatt – közölte a rendőrség. A rendőrség szerint a július
4-én az Erzsébet téren és 11-én a Szabadság téren tartott tüntetéseken elhangzott beszédek is megalapozták a bűncselekmény elkövetését. Az egyesülési joggal visszaélés vétsége miatt ismeretlen tettes ellen folyik az eljárás.
