Kosztasz Karamanlisz leköszönő kormányfő azért szólította az urnákhoz Görögországot mandátuma felénél, hogy megerősítse legitimációját a gazdasági válság idején. A lépés azonban rosszul sült el, az Új Demokrácia történelme során még soha nem ért el ilyen rossz eredményt (33,5 százalék), mint most. Az erős felhatalmazás így az öt éve ellenzékben levő Pánhellén Szocialista Mozgalomra (Paszok) szállt. Papandreu azonnal be is jelentette, hogy hárommilliárd eurót pumpál a görög gazdaságba, így segítve a válság kezelését. Bukott elődje még a megszorítások szükségességéről beszélt, a szavazók pedig inkább Papandreunak hittek.
A görög gazdasági válság kezelését nagyon nehézzé teszi a mindent átitató korrupció, amelynek letörését ígérte meg még Karamanlisz 2004 tavaszán, az Új Demokrácia győzelmekor. Előtte ugyanis a Paszok 11 éven keresztül irányította az országot, s állítása szerint akkor burjánzott el a gazdaságot szinte megbénító pazarlás és a rokonság előnybe hozása. Az öt év alatt azonban nem sokat javult a helyzet, ráadásul az Új Demokrácia több botrányba is belebonyolódott. A legsúlyosabb ügyben az állam 145 millió dollárt bukott egy telekspekulációs ügyleten egy ortodox kolostorral szemben. Ezek az esetek azt bizonyították sok szavazónak, hogy a kormányzat színezetétől függetlenül a korrupció legyőzhetetlen az országban.
Elemzők szerint Görögországban minden kampány arról szól, hogy a közélet megtisztítását ígérik, ám minden egyre korruptabbá válik az idők során. A görög választásokat rendszeresen előre hozzák pillanatnyi politikai érdekeknek megfelelően, a pártrendszer pedig dinasztikus uralkodást tesz lehetővé. Nem is lep meg senkit Görögországban, hogy a mostani győztes apja és nagyapja is miniszterelnök volt, a vesztes politikus, Kosztasz Karamanlisz pedig a görög politikát majd egy emberöltőn át meghatározó volt államfő és kormányfő, Konsztantinosz Karamanlisz unokaöccse.
origo.hu
Napi balfék: Bud Spencer tanácsai a diszkójampinak
