Egyre többen félnek attól, hogy a világszerte bevezetett kvótarendszerekkel és egyéb törvényi szabályozással nem lehet jelentősen csökkenteni az légkörbe kikerülő szén-dioxid mennyiségét. A tudósok figyelme ezért mindinkább arra összpontosul, hogy hogyan lehet a globális felmelegedésért leginkább felelős gázt kivonni a légkörből, tárolni (Carbon Capture and Storage – CCS) és újrahasznosítani – derült ki a tegnap befejeződött kétnapos Energy 2050 konferencián. A svéd akadémia által a skandináv ország uniós elnökségével összefüggésben megszervezett eseményen Klaus Lackner, a Columbia Egyetem professzora elmondta, a szén-dioxid levegőből való kivonásának lehetősége már több mint fél évtizede foglalkoztatja a szakértőket. A CCS ugyanis lehetővé teszi, hogy a jövőben ne kelljen dönteni a gazdasági növekedés és az egészséges élő környezet közt. Ennek ellenére csak a közelmúltban váltak annyira megfizethetővé az erre alkalmas technológiák, hogy valóban a nagyarányú alkalmazásukban gondolkodjunk. A bolygó lehűtésének két módszerén dolgoznak a tudósok. Az egyik a szén-dioxid kivonása a környezetből, ez igen lassú folyamat. A másik az úgynevezett Solar Radiation Management (SRM), amelynek az a lényege, hogy növeljük a bolygó felszínének elektromágneses sugarakat visszaverő képességét. A bolygómérnökséggel (geoengeering) kapcsolatos kísérletek azonban kezdeti fázisban vannak, így egyelőre megjósolhatatlan, hogy pontosan mik lennének az ilyen szintű mesterséges beavatkozások környezeti hatásai – hangsúlyozta az angol királyi természettudományos akadémiát képviselő Carl Cox professzor. Ennek ellenére a szakember kijelentette: ha a decemberi koppenhágai nemzetközi klímakonferencia után sem sikerül a politikai vezetőknek megállapodni a szén-dioxid-kibocsátást visszaszorító intézkedésekben, az emberiség számára ezek a módszerek maradnak a globális felmelegedés megakadályozására.
Az eseményen, ahol szó volt többek közt az alternatív megújuló energiaforrások lehetőségeiről és az atomenergia jövőjéről is, maga XVI. Károly Gusztáv svéd király is részt vett.
A fosszilis üzemanyagokon túl címmel a konferencia nyitó előadását Oláh György magyar származású Nobel-díjas kémikus tartotta meg. Ennek részleteit egy héttel korábban már a magyar közönség is hallhatta a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. A tudós szerint a kőolaj- és földgáztartalékok kimerülésével párhuzamosan a szén-dioxidból és vízből előállított metanolban (metil-alkoholban) rejlő lehetőségek felé kéne nyitni. A faszeszként is ismert stabil folyadék ugyanis nemcsak igen jó üzemanyag, de egyben jó energiatároló és szállító közeg is. Magyarország gazdag geotermális energiája ráadásul különösen jó lehetőségeket biztosít az alternatív energiahordozó előállításához. A metanolgazdaság kitalálója – aki pénteken Izlandra utazott, hogy részt vegyen az első európai metanolgyár alapkő-letételi ünnepségén – nem először ismertette elképzeléseit itthon. Lapunk kérdésére, hogy mutatkozott-e már érdeklődés felsőbb politikai szinten az általa promotált technológia iránt, annyit mondott: nem él itt, így nem tudja, mi a helyzet Magyarországon.
Magyarországi tartózkodásakor ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a kormány képviselteti majd magát a stockholmi konferencián. Lapunk több minisztériumot és az Energy 2050 szervezőit is megkereste, de mindenhonnan azt a választ a kapta, hogy az eseményen egyetlen hazánkat képviselő küldött sem vett részt.
origo.hu
Menczer Tamás: Elszólták magukat, blöff az egész Tisza
