Még nem örülhet a magyar beszállító

Nem került tegnap a honatyák elé a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény módosított változata, noha korábban arról volt szó, hogy a hét elején szavaznak újra a köztársasági elnök által kifogásolt jogszabályról. Úgy tudjuk, az öt képviselő által benyújtandó módosítások kidolgozására még idő kell, ezért egyelőre kérdés, mikor kerül előbb az alkotmányügyi bizottság, majd a T. Ház elé a tervezet.
A módosító indítványok még nem nyilvánosak, ám kiszivárgott információk szerint az egyik fontos változás az lesz, hogy a törvény előírja: a jövőben a kereskedők kötelesek lesznek a beszállítókkal kötött szerződéseiket bemutatni a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak (MGSZH), illetve nyilvánosságra kell hozniuk üzleti feltételeiket. Ez azért fontos, mert a megállapodásokból kiderülhet, pontosan milyen jogcímeken és mekkora összegben sarcolják a láncok kisebb partnereiket. Ma, amikor még nem védi törvény a beszállítókat, az áruházak mintegy 80-féle jogcímen szednek különféle díjakat a piacra kerülésért cserébe. Emiatt a beszállítók forgalmának 20-40 százaléka visszakerül az erőfölénnyel bíró multik kasszájába, mivel a magyarországi élelmiszer-eladások több mint 90 százalékát a hiper- és szupermarketek uralják.
A tervezet szerint a földművelésügyi minisztérium a jövőben legalább akkora hatalmat kapna, mint a versenyhivatal és a fogyasztóvédelmi hatóság. Az agrártárcához tartozó MGSZH járna el ugyanis a törvény által tiltott esetekben, sőt, a bírság kiszabása is a hivatal hatásköre lenne. A készülő törvény megerősíti a korábbi előírást a 30 napos számlakifizetési határidőre vonatkozóan. Erről a már érvényben lévő agrárrendtartási törvény is említést tesz. Csakhogy ebben nem fogalmaznak meg semmilyen szankciót, ezért a most készülő beszállítói törvény késedelmes teljesítés esetén akár kétmilliárd forintos bírságot is kilátásba helyez a kereskedőnek.
A Fidesz azt vallja, a láncok piaci magatartását az egész uniós piacon szabályozni kell, mivel a nemzeti rendelkezéseket a multinacionális hálózatok kivédhetik a határokon átnyúló beszerzési politikájukkal. Font Sándor, a mezőgazdasági bizottság fideszes elnöke lapunknak azt mondta: ha a törvény itthon nem éri el a célját, kezdeményezik az egységes piaci szabályok megalkotását Európában.