Megbukott a mutatvány

Ha olyan kormányunk van, amely képtelen a nemzet közössége elé a többség által elfogadható, megvalósítható, értelmes célokat kitűzni, akkor annak a kabinetnek nincsen létjogosultsága. A jelenlegi kormány nemhogy kitűzni, megfogalmazni sem tud ilyeneket – közölte lapunknak adott interjújában Kósa Lajos debreceni polgármester, a Fidesz alelnöke, aki mára a fővárosi Kossuth térre tüntetést szervezett az önkormányzatokat érő brutális megszorítások miatt.

Tüntetés a Kossuth téren. Az „utóbbi húsz év legveszélyesebb költségvetése” ellen tiltakoznak ma délelőtt 11 órától a fővárosi Kossuth téren polgármesterek, önkormányzati képviselők, bizottsági tagok és alkalmazottak. A rendezvényt Kósa Lajos (Fidesz), Debrecen polgármestere jelentette be két hete több fideszes településvezetővel együtt. – A költségvetés azzal fenyeget, hogy kulcsterületeken a jövő év közepétől megállhat az élet Magyarországon – indokolta akkor a tiltakozó megmozdulás megszervezését Debrecen első embere. A témában azóta több tájékoztatót tartottak a legnagyobb ellenzéki párt politikusai. Pápa polgármestere még csütörtökön jelentette be, hogy a jövő évi „veszélyes költségvetés” elleni önkormányzati tüntetés az egészségügyi gondokról, a gyermekétkeztetésről, a kistelepülések problémáiról és a fogyatékkal élők nehézségeiről is szól majd. Kovács Zoltán, aki egyben a Fidesz-frakció önkormányzati kabinetjének vezetője, elmondta: kérik, hogy a tüntetésre – amelyhez csatlakozott a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) és több más civil szervezet is – településtáblával, valamint zászlóval érkezzenek a résztvevők. A rendőrség a 11 órakor kezdődő rendezvény megtartását tudomásul vette. (MN)

Két és fél évvel ezelőtt a Playboynak azt mondta: „»Bajnai Kordon« a jövő reménysége. Komolyra fordítva, jóban is vagyok vele, meg a magam módján kedvelem is, csak szerencsétlenségére olyan időben lett fontos ember, amikor ezt a szóviccet még sokan el fogják sütni.” Kósa Lajos még mindig jóban van Bajnai Gordonnal, és kedveli őt?
– Egyszerűen különbséget tudok tenni abban, hogy valakivel milyen a személyes kapcsolatom, és egyébként a munkájával elégedett vagyok-e vagy nem. Normális, beszélő viszonyban vagyok Bajnaival, miközben egyáltalán nem értek egyet a politikájával, s borzasztóan felelőtlennek tartom, amit ő és a kormányoldal művel. Kedden a Fidesz vezérszónoka voltam a parlamentben, és elmondtam, hogy ez a költségvetés inkább egy felszámolóbiztosé, mintsem egy válságmenedzseré. A kormány, illetve Bajnai Gordon inkább hasonlít egy felszámolóra, mint egy olyan vezetőre, aki a nagyon nehéz helyzetben lévő országában a jövő útját próbálja építeni. Ezt számtalan példával alá lehet támasztani: ebben a felelőtlen költségvetésben rendkívül brutális megszorítások vannak, ráadásul nem lelhető fel a válságból kivezető útnak semmilyen jele. Néhány apró-cseprő momentum van benne, ami akár pozitívumként is felfogható, de ez a nagy számok törvénye alapján is előfordulhatott volna. Ugyanakkor látható, hogy nem az vezérli ezt a költségvetést, hogy a magyar választópolgároknak megfeleljen.
– Hanem mi?
– Az IMF-nek kíván megfelelni a kormány, állandóan azt hangsúlyozza, hogy a hitelezőink, a külső finanszírozóink bizalmát szükséges visszaszereznünk, eközben a magyar emberek bizalmának a visszaszerzéséről alig esik szó. Ha a szocialisták a jövőt akarnák építeni, akkor először a magyar embereket kellene megnyerniük, aztán a külföldi befektetőket. Egy felszámolót nem érdekli az általa kezelt szervezet, a benne lévő emberek, a véleményük, hiszen neki van egy külső megbízója, amelynek a programját végigviszi. Bajnai ráadásul abban is hasonlít egy felszámolóhoz, hogy előre jelezte, mikor lép le a színről.
– A költségvetés jelenlegi tervezete alapján látható, hogy jövőre az önkormányzatokat brutális megszorítások érik. Emiatt fideszes polgármesterek az ön vezetésével mára tüntetést szerveztek az Országház elé, hogy együtt tiltakozzanak a magyar települések vezetői, pártállásra való tekintet nélkül. Nyakó István MSZP-szóvivő viszont a demonstráció kapcsán már tomboló futballhuligánokat és égő kukákat vizionál…
– Nyakó Istvánnak rendkívül hálátlan politikai szerepe van, amit szemmel láthatóan testre szabottan művel. Mára azonban olyan pozíciót vívott ki a magyar belpolitikában, hogy ha komoly dolgokról akarunk beszélni, akkor az ő emlegetése nem helyénvaló.
– Mégiscsak a kormánypárt szóvivője.
– Ez a szocialisták problémája, nem?
– Számít szocialista polgármesterek részvételére a tüntetésen?
– Igen, és szeretnénk is, hogy eljöjjenek. Néhányan jelezték a részvételüket, például Karsai József, Battonya polgármestere a támogatását hangoztatta még a múlt héten. Persze a szocialisták ebben az ügyben is kétarcúak, hiszen a parlamentben is mondják: könnyű nekünk, fideszeseknek ellenzékben, de fordított helyzetben vajon mit teszünk majd? Szerintem viszont korai azon gondolkodni, hogy mit tesz egy következő kormány az önkormányzatokkal, amikor most megyünk csődbe. És nem csak a világgazdasági válság miatt. Az Állami Számvevőszék jelentése szerint az állami vagyon kezelése súlyosan felelőtlen, óriási kárt okozott mindnyájunknak.
– Mi a céljuk a mai tiltakozással?
– Az önkormányzati rendszer kétségbeejtő állapotban van, de még van annyi ereje, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni – a demonstráció ezt hivatott igazolni. Bajnai Gordon tavasszal bejelentette, hogy egy évig lesz miniszterelnök, így különösen érthetetlen, miért hoz olyan intézkedéseket, amelyek hosszú évekre meghatározhatják az államháztartás elszámolási rendszerét. Ilyenekhez széles körű konszenzusra, komoly közmegegyezésre lenne szükség. Ez igaz természetesen arra az esetre is, ha a következő választások nyomán a választók bizalmából Fidesz-kormány alakul.
– El lehet érni komolyabb eredményt egy tüntetéssel?
– A tiltakozások néhány esetben hoztak már eredményt: a szocialisták visszakozni látszanak a gyermekétkeztetési támogatás megvonása ügyében, ez 17 milliárd forintos költségvetési tételt jelent. Eközben a központi államigazgatás úgy 12 milliárdot akar elkölteni bútorvásárlásra, mintegy 40 milliárd forintot pedig közigazgatási informatikai fejlesztésre. Agyrém! Mindez olyan, mintha a családfő azt mondaná otthon, hogy a gyerekeknek ezentúl nem lesz vacsora, de ő venne egy új mobiltelefont magának.
– Amikor fideszes polgármestertársaival meghirdette a mai demonstrációt, arról beszéltek, hogy a magyar önkormányzati rendszer az életéért küzd. Valóban ilyen komoly a helyzet?
– A rendszer ma már egészében is nagyon komoly funkciózavarokkal küszködik, ami könnyen teljes ellehetetlenüléshez vezethet. Ez persze nem jelenti azt, hogy eltűnnek a magyar települések, de olyan működési zavarok támadhatnak, hogy az önkormányzatok a legalapvetőbb feladataikat sem tudják ellátni. Az ilyen, önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok száma egy év alatt jó hetven százalékkal nőtt. Ma már elmondható, hogy a rendszer majd negyven százaléka önhibáján kívül hátrányos helyzetbe jutott, az illetékes miniszter szerint is.
– Biztos, hogy részben nem az önkormányzatok rossz gazdálkodása nyomán állt elő ilyen helyzet?
– Ha egy osztályban két gyerek bukik meg matematikából, akkor azt lehet mondani, hogy korrepetálni és tanulni kell; ám ha az osztály majdnem fele elégtelennel zárja a félévet, akkor a tanártól kell megkérdezni, mit csináltak az órán. Ha az önhibáján kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok száma ily mértékben tömeges, akkor az rendszerhiba, megbukott a mutatvány. Tehát azt nem túlzás állítani, hogy a magyar önkormányzati rendszer eljutott a működőképessége határára.
– Valójában mennyi pénzt vonna el a kormány a helyhatóságoktól? Egyes becslések szerint akár a 200 milliárdot is elérheti ez az összeg.
– Nehéz ezt meghatározni, ugyanis egy trükkel kell szembesülnünk: a 2009-es költségvetés másfajta számbavételi módszerrel készült, mint a 2010-es. A kettő közötti átjárás nem megoldott, így mindenki beszélhet összevissza, mondhat bármilyen számot.
– A legtöbbször emlegetett 120 milliárdos elvonás reálisnak tekinthető?
– Eléri az a 200 milliárdot is, ha az egyéb törvényekben megvalósuló elvonásokat is ide számítom. Mindez azért is óriási gond, mert ma már az önkormányzatok által kötelezően ellátandó feladatok költségeinek csak kevesebb mint a felét finanszírozza az állam. Csak hogy világos legyen: Debrecen városának nagyjából háromezer kötelezően ellátandó feladata van. 2003 óta kétszázharminc új feladatot kaptak a helyhatóságok, és ebből kevesebb mint húszhoz kaptunk állami finanszírozást.
– Ha a szocialisták egyes szabad demokrata és független, illetve volt MDF-es képviselők segedelmével mégis áterőltetik a büdzsé jelenlegi változatát, akkor mire nem jut majd a településeken?
– Ez a költségvetés lényegében nem számol azzal, hogy például júniusban is lehessen általa működni, mondjuk az oktatás, az egészségügy vagy bizonyos szociális ellátások terén. Látszik, hogy ez a büdzsé már az elfogadása pillanatában elbukhat, hiszen egy költségvetés akkor érvényes, ha vele kalkulálhatóan, nagy biztonsággal azon a tárgyéven végig lehet menni, amelyről szól.
– Az oktatás területén miért nem lehet például nagy biztonsággal kalkulálni a jövő évre vonatkozóan?
– Sunyi trükkel állunk szemben. A kormányoldal tavaly elfogadta az idei költségvetést, amelynek nyomán az oktatási normatíváknak 2010 augusztusáig kellene érvényesnek lenniük. Azt ugyanis nem lehet megtenni, hogy majd januárban elveszem a pénzt, lehetetlenné téve ezzel beindított képzéseket. Mégis mi történik? 2010 első nyolc hónapjában a 2009-es év normatívái érvényesültek volna, de a Bajnai-kormány elképzelései szerint a jövő évi normatívák már január elsejétől érvényesek lesznek, ami rendkívül kedvezőtlen, elfogadhatatlan változást eredményezne.
– Csak nem azt állítja, hogy ezen a területen Veres János volt pénzügyminiszter korrektebb módon tervezett, mint Oszkó Péter?
– De. Hadd éljek egy konkrét példával: a művészeti oktatás normatíváját a felére csapják le. December 23-án a diákok azt várják majd, hogy január 3-tól ugyanazzal a tanárral és ugyanazon oktatási programmal folytatják a tanulmányaikat. Igen ám, de ekkortól már csak feleannyi pénzt kap az önkormányzat erre. Az iskola fenntartója viszont már nem tudja átszervezni az éppen folyó tanévben az oktatási rendszert, ugyanis azt az oktatási törvény tiltja is. Ezzel ágazati szinten az oktatásból további 60-80 milliárd forintot kivonnak, mi pedig csak bámulunk, hogy honnan szedjünk elő pluszpénzt hirtelen. Jövő januártól oktatási programok kerülnek veszélybe, gondoljunk csak arra, hogy a megszorítások miatt a kétnyelvű képzés szintén megszűnhet számos helyen az országban.
– Miközben a magyarok beszélnek a legkevésbé idegen nyelveket az Európai Unióban.
– A jövő évi költségvetés várható tragikus társadalmi hatásaira szinte lehetetlen részletesen kitérni. Persze az már most egyértelmű, hogy a 2010-es büdzsé mellett nem lehet majd finanszírozni az egész évre vonatkozó gyógyító tevékenységet.
– Mire számíthat jövőre az egészségügy?
– Már most is az a helyzet, hogy finanszírozás híján, számos helyen el kell halasztani a tervezhető beavatkozásokat. De ha elfogadják ezt a költségvetést, akkor a kórházak nem azt mondják majd meg, hogy mennyit kell várni egy csípőprotézis-beültetésre, hanem egyszerűen nem tudnak majd mit ígérni.
– Ha a kormányoldal elfogadja a költségvetést, akkor Debrecennek miről kell lemondania?
– Vissza kell majd fogni a beruházásokat, de nemcsak nálunk, hanem szinte az egész országban. És egyre több olyan település lesz, ahol már pályázni sem tudnak. Mindez pedig a magyar gazdaság növekedési pályáját is befolyásolja, mivel az önkormányzati rendszer nagyon sokat ruház be – még most is. A benyújtott költségvetés makrohatásait sem gondolták át rendesen a szocialisták, illetve a kormány illetékesei, tehát a növekedési kockázatok óriásiak.
– Ön szerint hogyan lehet, hogy a szocialisták ennyire szerény teljesítményre képesek hét és fél év óta?
– Egy pártnak valamilyen értékalapú közös bázisának lennie kell. Ha ilyen egy politikai közösségnek nincs, akkor még a hatalom sem menti meg őket a széthullástól. A szocialisták egyik legfontosabb alapproblémája az, hogy elveszett a politikai értékközösségük. Mi most a közös értékük?
– Az MSZP az anti-Fidesz…
– Igen, olyan van, hogy egy pártot a „külső ellenség” tart össze. A szocialisták régen erre álltak rá, de ez ma már nagyon kevés. A Fidesznél azért merőben más a helyzet, hiszen meghatározható, hogy ez egy nemzeti alapú, a nemzeti értékrendhez erősen kötődő párt, amely a családi és más hagyományos közösségeknek egy megfelelő rendben érvényesíthető értékeit, érdekeit képviseli.
– Ahhoz, hogy mindezt aprópénzre váltsák, lehetőleg egyedül kellene kormányra kerülnie a Fidesz–KDNP-nek. Fél év múlva szinte biztos, hogy választ már az ország, a kampány tehát hamarosan felpörög. A sajtóban viszont arról lehet olvasni, hogy a Fidesz – amelynek ön az egyik alelnöke – amerikai republikánus párti kampánygurukat alkalmaz, arról viszont nincsenek információink, hogy Merkel német kancellár, Sarkozy francia elnök vagy akár Berlusconi olasz kormányfő legutóbb is sikereket elért kampánycsapatából alkalmaznának valakit. Igaz ez?
– A Fidesznek számos kampánytanácsadója van, akik közül kettő valóban amerikai. Eddigi tanácsadói múltjuk során rengeteg nagy kampányuk volt, így a hátuk mögött tudhatnak országos választásokat, népszavazásokat, helyhatósági megméretéseket. Ezek döntő többségét megnyerték. A Fidesz nincs teljesen bezárva a Kárpát-medencébe, hiszen például az én közvetlen munkatársaim is részt vettek már angol, amerikai, német kampányokban. Mindemellett a pártunk által foglalkoztatott kampányszakemberek figyelemmel kísérik a különböző trendeket, újításokat. Ezeket természetesen magyarítani, honosítani kell, mert különben nem működnek.
– Mégis, bizonyos praktikus előnyökön kívül a Fidesz, illetve az általa vezetett pártszövetség milyen valós többletet tud kínálni a választópolgároknak, illetve, ami a legfontosabb, a magyar nemzetnek?
– Közösen vállalható célokat. Most pontosan ilyenek hiányoznak. Ha olyan kormányunk van, amely képtelen a nemzet közössége elé a többség által elfogadható, megvalósítható, értelmes célokat kitűzni, akkor annak a kabinetnek nincsen létjogosultsága. A jelenlegi kormány nemhogy kitűzni, megfogalmazni sem tud ilyeneket. Az MSZP, Bajnai Gordon vagy Oszkó Péter által hangoztatott hiánycél ugyanis csak eszköz lehet, valódi cél nem.
– Mi lehet a valódi cél?
– A családok megtartó erejének a növelése, életminőségük javítása, a népességfogyás megállítása, sőt a gyarapodás kitűzése, a különböző magyar nemzetrészek értelmes együttműködése ilyen. A túlélés önmagában nem elég, a cél a fontos értékek továbbélése és sikere – Debrecenben, Magyarországon és a Kárpát-medencében is.