Megélénkülhet a panellakások korszerűsítése

Újabb energiatakarékossági beruházásokat indíthat el a szakértők szerint a távhő áfájának húszszázalékos csökkentése. A havi számlákon megspórolt pénzt ugyanis az előrelátó lakóközösségek a szigetelésre és a fűtés korszerűsítésére költhetik, miközben a távhő versenyképessé válik az egyedi fűtéssel szemben. Ehhez persze az kell, hogy a kormány betartsa az ígéretét, és valóban öt százalékra mérsékelje a távhő áfáját.

Túlteljesített az Öko-Plusz Program. Idén az előre tervezett 400 épület helyett 512 csatlakozott a Főtáv által segített Öko-Plusz Programhoz. Ez azt jelenti, hogy csaknem 45 ezer lakás vehetett részt a korszerűsítésekben. A program költségeihez a kormány ötven százalékban járult hozzá, így a rendszer kiépítésének lakásonként 150 ezer forintos költségéből mindöszsze 75 ezer forintot kellett állnia a tulajdonosoknak. A felújítások költségei így kevesebb mint két év alatt megtérülnek a lakók számára, mert átlagosan akár 17 százalékos hődíjköltség-megtakarítást jelenthetnek.

Nyakunkon a fűtési szezon. Ez idén elsősorban a távfűtéses lakásokban élőknek jelenthet majd kevesebb gondot. A kormány ugyanis ígéretet tett arra, hogy öt százalékra csökkenti a távhő áfáját, amely húsz százalékkal mérsékelheti a távfűtési költségeket. A tervezett intézkedés a szakértők szerint előrelépést jelenthet az iparosított épületek korszerűsítésében is, hiszen a fűtésköltségeken megtakarított pénzből több futja majd a panelfelújítási programok önrészének kifizetésére. A Magyar Fejlesztési Bank ráadásul nemrég bejelentette azt is, hogy tízmilliárddal növeli az ilyen modernizációs pályázatok állami támogatására szánt keretösszeget. Az viszont kérdés, hogy a lakótelepeken élők nem inkább a mindennapi szükségleteikre költik-e majd az olcsóbb fűtésszámla révén megtakarított forintjaikat.
Ujj Attila építészmérnök, a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége (LOSZ) budapesti elnöke szerint az áfacsökkentés természetesen önmagában kevés ahhoz, hogy növelje a hajlandóságot a felújításokra. Mindenképpen továbbra is szükség lesz az állami, önkormányzati támogatásra, hiszen sok lakóközösségnek még az önerő kifizetéséhez is hitelt kellett felvennie. Az adó mérséklése azonban megszüntetett egy társadalmi igazságtalanságot, amely pozitív hatásokat indíthat el. Eddig egy ötven négyzetméter alapterületű távfűtött lakásban 240-260 ezer forintot kellett kifizetni évente a fűtésre, míg az egyedi fűtéssel élők kétszer ekkora lakásban sem költöttek el ennyit erre a célra. Az áfacsökkentés viszont versenyképessé tette a környezetkímélőbb távhőt az egyedi fűtéssel szemben – fejtette ki a szakember a Lánchíd Rádióban. A LOSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy az utóbbi években felgyorsultak a felújítási programok. Az országban 810 ezer iparosított technológiával készült épület van, amelyet rossz minőségű házgyári elemekből építettek. Az ilyen házgyári épületek nagy részében távfűtés van. Ez azt jelenti, hogy az ország energiagazdálkodásának több mint negyven százalékát az ilyen lakások emésztik fel. Ha ehhez hozzászámoljuk az állami és önkormányzati épületeket, akkor mintegy hatvanszázalékos felhasználásról kell beszélnünk, amely óriási pazarlást jelenthet – mutatott rá Ujj Attila. Az építész ehhez képest is nagy eredménynek tartja, hogy 2001-től kezdve 190 ezer lakást korszerűsítettek a házgyári épületekben. A korszerűsítések szépséghibája viszont, hogy számos nem komplex felújítás is történt. Sok esetben csak a falakat szigetelték le, és a nyílászárókat cserélték ki, de nem végeztek te-
tő-, lépcsőház-felújítást, illetve a fűtésrendszert sem alakították át szabályozhatóvá. A felújítások jelenlegi üteme alapján azonban elmondható, hogy 2020-ra a házgyári technológiával készült épületek döntő többsége takarékosabb lesz – jelentette ki Ujj Attila.
Az elmúlt napokban sokan azt is felvetették, hogy miért éppen a távfűtés áfáját csökkentik ilyen drasztikusan, amikor a falvakban élők továbbra is 25 százalékos áfatartalommal vásárolják meg a fűtőanyagot.
Balog Róbert, a Főtáv szóvivője ezzel kapcsolatban úgy érvelt: éppen egy létező társadalmi igazságtalanság megszüntetésének eszköze a távhő áfájának csökkentése. Mint elmondta: a nemzetgazdaságnak szerez előnyt a távhő felhasználása, hiszen a központilag előállított energia lényegesen hatékonyabb. Egy kapcsolt energiafelhasználással (villanyáram és hőenergia együttes termelésével) a távhő hatásfoka akár kétszáz százalékos is lehet, míg a fatüzelésű vaskályháknál mindössze 15-20 százalékos ez az arány.
A távhő felhasználói tehát eddig rengeteg többletköltséget vállaltak a társadalom érdekében, energiahordozót, szén-dioxid-kibocsátást takarítottak meg, miközben az ebből származó előnyökből mindenki részesült – szögezte le a szóvivő.
Egy komplex panel-korszerűsítés akár a felére csökkentheti az energiafelhasználást a felújított lakásokban – fejtette ki a modernizációs programok előnyeiről Király Zsuzsa, az Energia Klub munkatársa. Felhívta a figyelmet arra, hogy az év végéig még fogadja a lakóközösségek pályázatait a Klímabarát otthon program, amely állami támogatást ad a felújításokhoz. Király Zsuzsa jónak tartja, hogy a komplex korszerűsítéseket többletforrásokkal ösztönzik ezek a pályázatok, minél több energiamegtakarítást ér el egy lakóközösség, annál több támogatásban részesül.
A Főtáv elsősorban a fűtés-korszerűsítésben tud segíteni – tette hozzá Balog Róbert. Ez alapja lehet a további környezetvédelmi beruházásoknak. A Főtáv által támogatott Öko-plusz program legnagyobb része arra irányul, hogy az állami támogatás elérését segíthessék a következő években is.