Német invázió az osztrák felsőoktatásban

Két év alatt a duplájára emelkedett a német egyetemisták száma Ausztriában, mivel Bécs mindenki számára ingyenessé tette felsőoktatását. A kommunikációs nehézséget nem okozó nyelvi azonosság miatt növekvő német diaszpóra miatt azonban az osztrákok kompenzációt kérnének Berlintől.

Két éve még alig több mint tízezer, idén ősszel már majdnem kétszer annyi, 18 ezer német állampolgár iratkozott be az osztrák felsőoktatási intézményekbe. A drasztikus növekedés hatására – amelynek hátterében az osztrák egyetemi képzés tavalyi ingyenessé tétele áll – az osztrák felsőoktatási vezetők közös fellépést kezdeményeztek, hogy Ausztria kérjen pénzügyi hozzájárulást Németországtól. Az osztrák DPA hírügynökség jelentése szerint az ötletet Bécs nem fogadta túláradó örömmel. A néppárti (ÖVP) Johannes Hahn tudományügyi miniszter nem kérne pénzt Berlintől, hiszen az osztrák felsőoktatási mérleg kiegyensúlyozott. Az ÖVP politikusa inkább olyan megoldást látna szívesen, ami a felvehető hallgatók számát korlátozná olyan szakok esetében, amelyeket Németországban hasonló korlátozással sújtanak.
Az osztrák felsősoktatási vezetők mellett a helyi hallgatói önkormányzatok és egyes pártok is kiállnak a német hozzájárulás fizetése mellett. Azzal érvelnek, kifejezetten sértő, hogy külföldi hallgatók osztrák állampolgárok által befizetett adóeurókból részesülve ugyanolyan fejkvótát kapjanak, mint osztrák társaik. Egyes régiókban – főleg az ország nyugati, Németországhoz közelebb eső részein – előfordulnak olyan szakok is, ahol a beiratkozott németek száma meghaladja az osztrákokét. Az ORF rádió riportja szerint például a salzburgi egyetem idei őszi félévében pszichológia szakra beiratkozott hallgatóinak háromnegyede Ausztria északi szomszédjából érkezett. A német túlsúly annak is köszönhető, hogy nincs nagy különbség a két országban beszélt német nyelvben, így a kurzusok elvégzése nem okoz kommunikációs nehézséget.
A külföldi diákok növekvő jelenléte az osztrák és német statisztikai hivatal adataiból is érezhető. Tavaly Ausztriában 232 ezren tanultak valamilyen felsőoktatási intézményben, amelyből 60 ezer, tehát az összlétszám 26 százaléka volt külföldi. A 24 ezer diplomát szerző fiatal közül ugyanakkor csak 3500 nem osztrák szerzett oklevelet, ami 14 százalékos külföldi arányt mutat. A finanszírozási félelmeket ez az adat pedig annyiban árnyalja, hogy sok külföldi csak szórakozásból, komolyabb kihívás nélkül végzi egyetemi tanulmányait, így túlfutás esetén – a megadott félévszám feletti szemesztereket is – szintén az osztrák adófizetőknek kell kiizzadniuk.
Berlin óvatosan áll a témához, és inkább az ellenkezőjét hangsúlyozza. Az osztrák tandíj tavalyi eltörlését követően számos sajtótermék azt hangsúlyozta, csökken a külföldön egyetemet keresők száma. A Deutsche Welle pedig hosszú riportsorozatban számolt be arról, a német diákok körében egyre vonzóbbá válnak a hazai egyetemek. A statisztika azonban egyelőre ennek ellenkezőjét mutatja.