Rekordbírság a GVH-tól

Csaknem kétmilliárd forintos bírságot vetett ki a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) hét hazai bankra, valamint a Visára és a MasterCardra. A hivatal szerint a társaságok kartelleztek, amit a törvény mellett tilt a 10 éve érvényben lévő etikai kódex is. A kártyacégek működését az Európai Bizottság is vizsgálja. Egyes uniós vezetők szerint új kártyatársaságokra van szükség, hogy megtörjék a két amerikai cég uralmát.

Részlet az 1999-től érvényben lÉvő banki etikai kódexből. „Etikai vétségnek minősül általában mindaz a magatartás, amely a bankokra és más pénzügyi közvetítőkre mint speciális intézményekre, a gazdálkodó szervezetekre általában, valamint a tisztességtelen piaci verseny és a versenykorlátozás tilalmáról és a gazdasági reklámtevékenységről szóló jogszabályokban megfogalmazott előírásokba, továbbá a hazai bankgyakorlatban kialakított, illetve a modern bankrendszerekben kialakult és hazánkban is kívánatosnak tartható gyakorlat által elfogadott etikai előírásokba ütközik.”

Összesen több mint 1,9 milliárd forintos bírságot szabott ki a GVH kartellezés miatt a két magyarországi bankkártyatársaságra, a Visára és a MasterCardra, illetve számos hazai pénzintézetre. Azért rótta ki a bírságokat, mert a bankok 1996-ban megállapodtak arról, hogy a Visa- és MasterCard-kártyákra azonos mértékű bankközi jutalékot állapítanak meg. Emiatt a két társaság, továbbá az elfogadó bankok közötti verseny torzult a hivatal szerint. Az elmarasztalt társaságoknak a GVH határozatának kézhezvételétől számított 30 napon belül kell rendezniük a bírságot.
A pénzintézeteknek összesen 968 millió forintot kell fizetniük. Az MTI-hez a megbírságolt hét bank közül hat tudomásul veszi a GVH határozatát, ugyanakkor kézhezvétel után mérlegelik, hogy bírósághoz fordulnak-e. Kovács Antal, az OTP vezérigazgató-helyettese szerint a versenyhivatal indokai nem állják meg a helyüket. A bírságot befizeti a bank, de megteszik a szükséges jogi lépéseket.
A versenyhatóság a Visára és a MasterCardra vetette ki a legnagyobb büntetést, 477 millió forintot. Megítélésük szerint ezek biztosítottak keretet szinte minden magyar bankot érintő versenykorlátozó megállapodásnak. A MasterCard már közölte: fellebbez a GVH döntése ellen. A Visa Europe szintén nem ért egyet a döntéssel, és tagadja, hogy egységes bankközi díjakat állapított volna meg Magyarországon.
Lapunk szerette volna megtudni, hogy Magyarországon mekkora nyeresége volt 2008-ban a kártyatársaságoknak, de a cégek nem mondták meg. – Amerikai tőzsdén jegyzett cégként a MasterCard nem közölhet bontott adatokat – közölte lapunk megkeresésére Zádori Zoltán munkatárs.
A kartell kapcsán felvetődik a kérdés, hogy miért egy egyesült államokbeli, és miért nem egy európai kártyatársaság termel hasznot a közösség pénzforgalmából. Ez a gondolat egyébként már több uniós vezető fejében is megfordult. Tavaly szeptemberben például az Európai Központi Bank pénzforgalmi szolgáltatásokért felelős igazgatója, Jean-Michel Godeffroy azon véleményének adott hangot, hogy „a Visa és a MasterCard nem elegendő”, mivel szerinte az európai piacon ezen a téren is nagyobb versenyre lenne szükség.
A két kártyatársaságot sújtó bírság egyébként nem példátlan az unióban. Androulla Vassiliou, az Európai Bizottság (EB) tagja nemrégiben arról számolt be: a bizottság is arra törekszik, hogy egyenlő esélyeket teremtsen a MasterCard és a Visa Europe, valamint a jövőben jelentkező más bankkártyarendszerek számára. Arra is emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság 2007. december 19-én már elmarasztalta a MasterCardot, amikor úgy határozott, hogy a társaság bankközi díjai a MasterCard és Maestro márkanévvel ellátott fogyasztói hitel- és betéti kártyákkal történő fizetés esetében nem egyeztethetők össze a versenyszabályokkal.

A megbírságolt bankok:
Bank Bírság (millió forint)
OTP Bank 281
Budapest Bank 188
MKB Bank 84
K&H Bank 127
CIB Bank 91
Erste Bank 107
ING Bank 90